Lejtős-fás városi utcában laktunk, éppen ősz volt és hazafelé sétálva már láttuk, hogy valami történt, mert egy autó volt félig a járdán, és egy villanyoszlop félig kidőlve, leszakadt vezetékkel. A következő történt: az úttestet, főképp a járdaszegély mentén vastag falevélszőnyeg borította, ami már átnedvesedett, félig rohadásnak indult. Megérkezett autóval az első emeleten lakó nénihez a fia, és leparkolt volna, de ahogy fékezett a kerekek a nedves-trutyis faleveleken csúszni kezdtek, az autó kormányozhatalanul folytatta az útját a lejtős úton, felugratott a járdára (pedig magas szegély volt, azok a nagy klasszikus felnipusztító kövek) és kiütötte a kapu melletti villanyoszlopot.

Mindez azért történt akkor és úgy, mert az útburkolatra hulló falevél jelentős mértékben képes megváltoztatni a tapadási viszonyokat. Így falevélrétegre hajtva a járművek fékútja, féktávolsága megnövekedhet, stabilitásvesztés következhet be. Ezért „faleveles” útszakaszon haladva ügyelni kell a kanyarodásra (behaladási sebességre, kanyar ívének megválasztására), valamint a fékezésekre, hiszen ilyenkor a jármű másként viselkedhet, mint ahogy azt „száraz”, tiszta útburkolatú úton megszoktuk. Ráadásul, ha a falevelek átáztak, akkor a kockázat nagyságrendekkel megnő, mert a hóréteghez hasonló módon romlanak a gumiabroncs tapadási jellemzői. A veszély másik oldala, hogy a falevelek eltakarhatják a közúti jelzéseket, (ez az adott útszakaszon a helyismerettel nem rendelkezők dolgát nehezít), továbbá elfedhetik a burkolat hibáit, még a mély kátyúkat is.

Az október és a november a leginkább „útra hulló faleveles” hónapunk, ilyenkor az átlagosnál óvatosabban célszerű haladni erdős útvonalakon, valamint fás területek, ligetek környezetében. Az időnként megváltozó tapadási viszonyok miatt ajánlott az alacsonyabb haladási sebesség megválasztása, az óvatosabb kormánymozdulatok alkalmazása, valamint a nagyobb követési távolság tartása. A falevél-jelenség a kezdő vezetőknek kihívást jelenthetnek, hiszen ők még nem tapasztalhatták meg ezt a jelenséget. Ezért a tapasztalatgyűjtés és a vezetői rutin fejlesztése érdekében a gyakorlás nem árthat egy vezetéstechnikai pályán, ahol a jelenség szimulációját meg tudják oldani. A kezdő vezetők mellett a motorosoknak is jobban figyelniük kell, hiszen a két kerék hamarabb megcsúszik, mint a négy kerék.

A csúszás foka számos körülménytől függ: a lehullott falevélréteg vastagságától, nedvességtartalmától, a ráhullott csapadék mennyiségétől. A falevél csúszósságával kapcsolatban több autógyártó is teszteket végzett, a Ford például a belgiumi tesztpályáját borította be falevéllel és súrlódástesztelő eszköz segítségével mérte a csúszás változásának mértékét. A teszt során igazolták, hogy a nedves falevelek legalább annyira csúsznak, mint a hó!

A közutak tisztán tartása az adott út kezelőjének a feladata: mindemellett a lombhullás csúcsán, szeles időben a rendelkezésre álló erőforrásokkal nehezen megoldható a levélmentesítés. Kertvárosias övezetekben tovább nehezíti a munkát, hogy az utóbbi években megfigyelhető egy rossz kertészeti szokás, amely szerint a motoros lombszívókat fordított üzemben lombfúvásra használják: kikergetik a faleveleket a kertből (parkból) a járdára, majd onnan is lefújják az útfelületre. Ez egy nagyon rossz gyakorlat és nem csak magán ingatlanoknál, hanem önkormányzati kezelésűeknél is így tesznek a kertészkedéssel megbízottak. Hiszen így nem csak a munkát adják tovább, hanem a közlekedőket is veszélyeztetik.