A kosz nem jó. És nem csak esztétikailag teszi csúnyává az autót: ahol össze tud gyűlni, karosszériaillesztéseknél, vízvezető csatornákban, ott melegágya lehet a korrróziónak illetve felhalmozódva, elzárva a víz-, és lecsapódó pára útját (a karosszériára, karosszériába jutó, illetve ott képződő víz elvezetését az autógyártók megtervezik, ennek a rendszernek a működését akadályozhatja a lerakódo mocsok), idővel a beázásokban is szerepet kap.

Tehát jöhet az autómosás. Viszont a sok mosást ki bírja pénzel és idővel? Az, aki gépi mosóba tolja a járművet, hiszen ezek nagyságrenddel olcsóbbak, és sokkal-sokkal gyorsabbak, mint a kézi mosók – persze a legolcsóbb az otthoni mosás, de ehhez nem feltétlenül érez kedvet mindenki, illetve sokaknak nincs rá lehetősége, társasházakban, lakótelepeken.

Azonban rosszat is hallani a gépimosókról, hogy összekarcolják, mattítják a fényezést. Igazán ez az autó bevonatrendszerétől is függ, ha elég kemény a lakkozás, akkor csak évek múlva lesznek láthatók a kefenyomok még rendszeres, havi legalább két gépimosás esetén is. Ellenben valóban van autó, amelyen már fél év után láthatók a körkörös kis karcolások – rendszerint a sötét színű kocsikon előbb válik láthatóvá.

A mosóüzemeltetők tanácsa, hogy textilkefés gépi mosóba menjünk, mert ez sokkal kíméletesebb, és lehetőleg olyanba, amit rendszeresen karbantartanak. További tanács, hogy kerüljük a „büdös” mosót, mert ott éppen kispórolták a fertőtlenítőt a visszaforgatott vízből, és keressük az úgynevezett ozmózis vizet használókat, mert az nem hagy vízkőcseppeket száradáskor a karosszérián. Kétféle gépimosó rendszerrel találkozhatunk: a mosóutcával, ez az, mikor egy sínpályában vezetve a kocsi kerekeit átvonszolják az autót a kefék alatt, illetve a portál mosóval, mikor az autó áll és a mosókefék kerülgetik.

A mosóutca előnye a gyorsaság. Itt egy kocsi átlagosan másfél percet tölt bent, és a megrendelt extra szolgálta tások, mint aktívhabos mosás, kerékmosás, viaszolás nem jelent plusz időt. A portál mosóban öt perc körüli az átlagos idő, és itt a ráadás szolgáltatások is időhúzók, ha még egyszer el kell másznia a mosókeretnek a kocsi fölött, mert mondjuk éppen viaszol. Állítólag a portál mosó viszont alaposabb. Azonban ez utóbbit én nem tapasztaltam, mosótól és autótól is függ a mosás alapossága. Igazán ki kell tapasztalni, hogy melyik gépi mosó jó a kocsinknak. A gépi mosók neuralgikus pontjai a szélvédő töve, a lökhárítók alsó része, a hátfal a hátsó lámpák magasságában. Ha ezeken a helyeken tiszta a kocsink a mosás után, akkor maradjunk annál a mosónál. Illetve figyeljünk az autó magasságára is, mert van mosóhálózat, amit elkerülhetünk egyterűvel, terepjáróval, kisbusszal, mert egyszerűen nem férnek be a mosóutcába.

A gépi mosás folyamata hasonlóan épül fel, mint mikor kézzel mosunk, egy-két dologra kell még figyelnünk. Mosatás előtt szereljük le – ha van – a kiálló antennát, ezt szívesen letörik a mosók. Széles autó esetén a tükröt is hajtsuk be, egyszerűbb utána letörölni róla a koszt, mint esetleg felszerelni a letört tükröt. Nézzük meg, hogy stabilan fogja-e a rendszámkeret a rendszámot, ha törött a műanyag könnyen kikapja a helyéről a kefe a fémlapot. Aztán magyarázkodhatunk a rendőrnek – mosósokkal beszélgetve elmesélték, hogy volt csúcsidős nap, mikor öt-hat rendszámot szedtek ki a mosócsatornából. Mosóutcás mosóban még a felni szélességére is vigyázzunk, a polír-peremes, a síkból kifelé görbülő küllős széles tuningfelnik megsérülhetnek a mosatás során – a kerékvezető fémcső hagyhat nyomot rajtuk. Általános tapasztalat, hogy nagyon kiálló spoilerekkel kerülni kell a gépi mosót, mert bizony letörhetnek.

Ha levédtük az autót beállhatunk a mosóba. Ne sajnáljuk a borravalót, hogy nagynyomású mosóval fellazítsák a koszt a kocsin, ez mindenképp előnyös, már csak azért is, mert a vizipisztollyal belőnek a kerékdobokba is. Van mosó, ahol sapmonos kefével „előkezelik” a szélvédőket, a kaszni orrát, a tükröket, ez is segíti, hogy a kocsi a mosóutca végén tisztán bújjon ki. Sőt erős mosószert fecskendeznek a felnikre (ha kérjük a kerékmosást), ez az anyag a ráégett fékport is leszedi.

Mosóutcában az autóban kell maradni, a váltót üresbe kell tenni, motort leállítani, kormányt nem rángatni – ne felejtsük el lekapcsolni az automata esőérzékelős ablaktörlőt se. Hagyjuk minden történjen magától és nem szabad megijedni, ha a vonószem közelebb tol az előttünk lévőhöz, vagy a hátunk mögötti autó kerül közelebb. Mérnökök kiszámolták a működést, a baj abból lesz, ha fékezünk és így átugrik egy vonógörgőt a kerék, vagy kormányzunk. Amint ilyen történik a károkozás felelőssége is a miénk! Ha baj van a mosóval, legelőször a vontatószerkezet áll le, majd a kefék is. Ekkor maradjunk az autóban, amíg elhárítják a hibát! Nem szabad kiszállni (hacsak nem mondják), mert újraindításkor igen komoly sérüléseket okozhatnak a forgó alkatrészek.

Portál mosóba beállva akár a kocsiban is maradhatunk, ha van ki elindítsa a mosót. Ha automata a rendszer, és nekünk kell (például kártyával) indítani, akkor már ne ugráljunk vissza a kocsiba. A portál mosónál kövessük a mosóállvány kijelzőjén megjelenő utasításokat és ügyeljünk rá, hogy ne ferdén álljunk be a kocsival. A napi rutinban elég alapmosást kérni (figyelve rá, hogy az azért samponos legyen és a végén szárítsák a kocsit, voltunk olyan rabló mosóban, ahol mindkettőt lehagyták). Havonta egyszer pedig érdemes bevetni a külön kerékmosást és az alvázmosást is, ez utóbbit általában nagynyomású vízsugárral végzik.