2017 és 2020 után a Közlekedéstudományi Egyesület idén is kutatást végzett a közlekedési kultúráról. Az ezer fős kutatás a 18 éven felüli népességet reprezentálja. A minta reprezentatív, a magyar felnőtt népességre, település típus, nem és korcsoport alapján Az adatfelvétel február-márciusban készült, néhol érdekes végeredménnyel. Először arra kérdeztek rá, hogy „Mennyire érdeklik Önt a közéleti kérdések, társadalmi problémák?” A válaszokból kiderült, hogy a hétköznapok világába tartozik a közlekedés, az embereket nagyon érdekli, hogy mi van a közlekedésben, hogyan tudnak közlekedni. A felmérés szerint különösen azokat érdekli érthető módon, akiknek van jogosítványa, azokat pedig még inkább, akik személyautóval közlekednek.

A válaszadók 85%-a értett egyet azzal, hogy ha a közlekedés résztvevői figyelmesebben, kulturáltabban viselkednének egymással, az biztonságosabbá tenné a közlekedést. Talán hihetetlenül hangzik, de a kutatásból az derült ki, hogy a közlekedés a megkérdezettek több mint negyedénél kellemes érzésekkel párosul, míg kifejezetten frusztrációt mindössze 5 százalékuknak okoz. A magyar társadalom domináns többsége, 85 százaléka számára a közlekedési kultúra és a közlekedés biztonsága teljesen összeforrt. Ha javítjuk a közlekedési kultúrát, javítjuk a közlekedés biztonságát is.

A magyar társadalom a közlekedés legkulturáltabb szereplőjének önmagát tartja. Ez 2017-hez képest még javult is, az 5-ös skálán az átlag 4,1-ről 4,3-ra javult – már-már tökéletes! Saját magunkat egyébként a közösségi közlekedés sofőrjei követik. 2017-hez képest a többi szereplő vonatkozásában egy enyhe, negatív irányú elmozdulás történt. A kulturáltság mellett a szabálykövetés is hasonló tendenciákat mutat. A magyar társadalom tagjai úgy vélik, hogy senki sem azonos mértékben szabálykövető és kulturált a közlekedésben, kivéve önmagukat. Mindenki más esetében a szabálykövetés a valószínűbb és a kulturáltság pedig a kevésbé valószínű. Mindenki úgy gondol tehát önmagára, mint aki szinte maximálisan szabálykövető, ráadásul szinte maximálisan kulturált közlekedési szereplő is. Mindenkinek van valami problémája a többi közlekedésben részt vevővel, kivétel egy, az maga a kérdezett. Az attitűdök alapján a legkevésbé a kerékpárosok a szabálykövetők, és őket tartják a kérdezettek a legkevésbé kulturált közlekedési résztvevők.

2024-ben először készült el amerikai mintára, a Közlekedésbiztonsági és Közlekedési Kultúra felmérés. Az indexek kitalálásakor azt vizsgálták, hogy a magyar társadalom mennyire tart veszélyesnek 11 vezetési formát, és milyen gyakran találkozik ezekkel a közutakon. Különösen a veszélyesség vonatkozásában a válaszok tudatosnak, megfontoltnak és konszenzuális jellegűek tűnnek. A 11 magatartási forma 5 magatartási típusba sorolható, úgy, mint megosztott figyelmű vezetés, agresszív vezetési magatartás, önző vezetési magatartás, módosult tudatállapotú vezetési magatartás és önveszélyes vezetési magatartás. Összességében a magyar közutakon az agresszív magatartás okozhatja a legnagyobb problémát, amitől alig marad el az önző vezetési magatartás. Magyarországon a közlekedés biztonságát és a közlekedés kultúráját úgy lehet a leginkább javítani, ha erre a két területre koncentrálnak a kampányok.