Sajnos előfordulhat, hogy a rosszullét a volán mögött ülve éri az embert. Erre tavaly is volt példa, mikor egy, az M1-esen haladó kamion sofőrje lett rosszul. A teherautó a belső sávban haladt és többször is nekiment a szalagkorlátnak. Rendőrségi közbeavatkozással sikerült őt megállítani, a helyszínre kiérkezett mentők megállapították, hogy a férfinak agyvérzése volt és a győri kórházba szállították.

Habár a fenti esetben személyi sérülés nem történt – csupán az autópálya szalagkorlátja károsodott néhány helyen -, mégis rámutat az agyvérzés veszélyeire, amely különösen súlyos következményekkel járhat, ha a volán mögött ülő sofőrre csap le. Dr. Széll Ibolya neurológus világosít fel arról, mit érdemes tudni erről a betegségről: „A hétköznapi életben “agyvérzésként” emlegetett betegségcsoport, másnéven stroke, az agyi erek keringészavarainak közös megnevezése. Két típusa ismert: az agyvérzés és a jóval gyakoribb agyi infarktus, amely az agyi erek elzáródásából adódik.”

A stroke szempontjából különösen nagy veszélynek van kitéve a 65 év feletti férfi korosztály – magyarázza a doktornő – További rizikófaktorok a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri elváltozások, a dohányzás, a túlsúly, a vérzsírok magas szintje, a mozgásszegénység és a stressz. Azonban egészséges életmóddal, a rizikófaktorok kezelésével és speciális gyógyszerek szedésével az agyi keringészavarok többsége megelőzhető.

A stroke korai tünetei lehetnek nagyon enyhék, vagy drámaian súlyosak is, viszont közös jellemzőjük, hogy hirtelen alakulnak ki. Jellemző tünet a szédülés, fejfájás, hányinger, féloldali arc- és végtagzsibbadás, a száj félrehúzódása, a kezek-lábak ügyetlensége, meggyengülése. Az előbbieken túl tünet lehet még a beszéd- és látászavar; utóbbi megnyilvánulhat látótérkiesésben, kettős vagy homályos látásban, akár teljes látásvesztésben is.

A neurológus szakember arról is beszámol, mi a teendő, ha a rosszullétre utaló tüneteket érzékelünk a forgalomban: „A fenti tünetek bármelyike másodlagosan nagyfokú szorongást válthat ki és súlyosan veszélyeztetheti a biztonságos autóvezetést, az érzékelést, az ítélőképességet, a mozgáskoordinációt. A gyanújeleket komolyan kell venni, még abban az esetben is, ha pár perc múltán enyhülnek, vagy akár teljesen meg is szűnnek. Különösen veszélyesek a hullámzó intenzitású tünetek, melyek súlyossága percről percre változik.”
A doktornő szerint ha a sofőr bizonytalan a panaszait illetően, akkor érdemes biztonságosan félrehúzódni a forgalomból és pár egyszerű tesztet elvégezni: ilyen teszt például a karok felemelése, miközben azt kell figyelni, nem-e süllyed valamelyik; de ezen kívül az arc szimmetrikus “vicsorító” mozgását, és kinyújtott nyelv középállását is hasznos lehet tükörben ellenőrizni.
„Amennyiben a sofőr megbizonyosodott arról, hogy stroke-ra utaló tüneteket észlel gépjárművezetés közben, akkor a lehető leghamarabb meg kell szakítani az utat és azonnal értesíteni kell a mentőket. – világosít fel Dr. Széll Ibolya azzal kapcsolatban, hogy mi a teendő abban az esetben, ha a volán mögött következik be az agyvérzés – Nem minden esetben célszerű átadni a kormányt valaki másnak, ugyanis pozíciónktól függően akár olyan utasítást is kaphatunk, hogy ne mozduljunk a helyszínről a mentőegység kiérkezéséig (hacsak nem a közvetlen közelünkben van egy mentőállomás vagy Sürgősségi Betegellátó, adott esetben Stroke Centrum).”

Ha valaki utasként vesz észre a járművezetőn stroke-ra utaló, gyanús jeleket, akkor késlekedés nélkül a lehető leghatározottabban el kell érnie, hogy az illető megszakítsa a vezetést – a beteg állapotát ugyanis a kórházba érkezésig csak a mentőktől kapott szakszerű ellátás képes stabilizálni. Amennyiben a beteg 3 órán belül megkapja a szakszerű stroke-ellátást, a végleges agykárosodás és az életre szóló rokkantság sok esetben megelőzhető! – teszi hozzá a szakember.

Ha egy sofőrnek stroke-ja volt, az nem jelenti azt, hogy örökre le kell mondania az autóvezetésről, viszont a saját és a többi közlekedő épsége érdekében orvosi vélemény szükséges ahhoz, hogy visszatérhessen a forgalomba. Jellemzően az agyvérzést követő 4 héten át nem javallott autóba ülni – hivatásos jogosítványt illetően ennél valamivel szigorúbbak az előírások, előfordulhat, hogy akár 3 hónapra is el kell búcsúzni a vezetéstől. A betegnek gyógyulása során fontos állandó kapcsolatban lenni orvosával, hiszen egy szakembernek igazolnia kell azt, hogy felépült a rosszullétből és nincs olyan tényező, amely visszatartaná attól, hogy autót vezessen. Ha az orvos engedélyezi az autóval való közlekedést, a sofőrnek érdemes lassan és megfontoltan újrakezdeni a vezetést, hiszen hosszú időbe telhet visszaszokni a forgalomhoz – közben pedig fontos tekintettel lenni arra, hogy az agyvérzés következményei megnyilvánulhatnak a lassuló reakcióidőben, vagy a fáradékonyságban, így csak körültekintően és óvatosan ajánlott vezetni.