Magazin

Indokolatlan agresszivitás az utakon

2020-05-31 14:45:21

Trágár megnyilvánulás, indokolatlan gyorsítás és előzés, sávváltás jelzés nélkül – nem múlik el nap anélkül, hogy az autósok ne tapasztalnának ilyen szituációkat az utakon. De miért válnak a legbékésebb emberek is robbanékonnyá az autóban?

Agressziv2

Kutatások szerint az emberek 30-40 százaléka nem képes elviselni és megfelelően kezelni azt a feszültséget, ami a vezetéssel jár. Az American Automobile Association 2009-ben végzett kutatásából az derül ki, hogy a 2003-2007 között történt közúti balesetek 56 százalékában közrejátszott az agresszív vezetés. A jelenség szerves részévé vált közlekedési kultúránknak, a helyzeten pedig csak ront jelenlegi világunk rohanó életmódja a stresszes hétköznapokkal. Az agresszív vezetés azonban több is lehet egy dühös sofőr dudálgatásánál és mutogatásánál, sokkal nagyobb kárt is okozhat, mint néhány kellemetlen perc az eseményt elszenvedő többi sofőr életében.

Honnan ered az agresszív vezetés?

A vezetést, mint élményt sokan, sokféleképpen dolgozzák fel az emberek: míg az egyik autós felszabadul a kormány mögött, úgy érzi, kezében van az irányítás és teljesen elengedi magát, addig egy másik sofőr izzasztó stresszhelyzetként él meg egy sávváltást vagy egy előzést. A stresszhelyzetek vagy a veszélyes szituációk azonban szinte elkerülhetetlenek a forgalomban: a bedugult utak okozta torlódás, a csúcsforgalom és a várakozás rendszerint kiválthat agresszív hozzáállást, de a rossz útviszonyok is felelősek lehetnek a kérdésben – mindezek ugyanis a sofőr céljainak elérését hátráltatják és olyan helyzetet eredményeznek, amelyet az autós képtelen irányítani. Ha a dugóban ücsörgést egyéb külső tényező még kellemetlenebbé teszi – például, hogy a szigorú főnökkel lesz találkozója az autósnak, amelyről már elinduláskor is öt perc késésben volt – akkor a máskor csak unalmas, de ártalmatlan várakozás könnyen fordulhat át indokolatlan dudálgatásba vagy szitkozódásba.

Dr Ignacz Adrien
Dr Ignácz Adrienn

„Külső tényezőkön kívül természetesen a sofőr személyiségétől is függ, mennyire képes megőrizni a hidegvérét egy idegőrlő szituációban – világosít fel Dr. Ignácz Adrienn klinikai szakpszichológus – A kutatások szerint az impulzív személyiségjeggyel jellemezhető személyek a volán mögött is impulzívabb módon viselkednek; a személyiségjegyek azonban nem magyarázzák meg teljes mértékben a jelenséget. A kutatások során végzett önbeszámolók alapján a vezetők saját bevallásuk szerint akkor lettek agresszívak, ha úgy érezték vétettek ellenük, például bevágtak eléjük. Ez után vagy azért akarták megbüntetni a tettest, hogy az legközelebb ne tegyen ilyet, vagy csak meg akarták torolni az őket ért sérelmeket.” Egy hasonló kutatásból az is kiderül, hogy az agresszív vezetés túlnyomórészt a fiatal férfiak esetében jellemző, továbbá a vizsgálatból az is kiderül, hogy hajlamosabbak erőszakosan vezetni azok a sofőrök, akik hétköznapjaikban is gyakran tapasztalnak dühöt és stresszt, illetve rendszeresen nyúlnak alkoholhoz vagy kábítószerekhez.

Egy, a pszichológia által „anonimitás” -ként definiált jelenség is felelős lehet azért, ha valaki elveszíti fejét a sűrű forgalomban. Az anonimitás, másnéven deindividuáció az öntudat és az egyéni felelősségre-vonhatóság elveszítését jelenti. A jelenség gyakori csoportmunkák végzésekor, amikor egy hibáért nem tehető csupán egy ember felelőssé, de hasonló figyelhető meg az online játékok színterén is, ahol a felhasználó valódi identitása rejtve marad.

És hogy mi köze ennek a közlekedéshez? „A közúti közlekedés közegébe lépve az „én” hátrahagyja a nevét, az identitását, ezáltal szabadságérzete felfokozódik. A tömeg jól ismert hatása, hogy az emberek tömegbe kerülve elveszíthetik az ellenőrzést cselekedeteik felett, a tetteikért viselt felelősségérzetük csökken, az érzelmeik kevésbé kontrolláltan jelennek meg. Az agresszió elhatalmasodását sokan azzal magyarázzák, hogy a közúton az emberek nem ismerik egymást, és nem is törekszenek erre, ennélfogva egyfajta ismeretlenségi érzés alakul ki bennük. Igazolja ezt az is, hogy a közlekedésben valamennyi résztvevő saját védőburkába, páncél mögé rejtőzik, valódi kiléte csupán egy autómárkára korlátozódik.” – magyarázza Dr. Ignácz Adrienn, majd hozzáteszi, a helyzetet az is nehezíti, hogy bár a modern technológia korában élünk, az autóban ülve csak a legprimitívebb, nyersnek ható kommunikációs formákra hagyatkozhatunk, így dudálással, villogással vagy mutogatással juttathatjuk érvényre véleményünket. A sofőrök számára mindez elengedő motiváció ahhoz, hogy agresszívan cselekedjenek, hiszen tetteikért a legtöbb esetben senki sem kéri számon őket.

Higgadtan egy feszült helyzetben

A probléma az, ha az agresszivitásra hajlamos sofőr nem ismeri fel a saját hibás viselkedését. Minden a közlekedésben résztvevőnek (kerékpárostól a gyalogosokon át a teherautósokig) az első és legfontosabb lépés felismerni az agresszív vezetésre való hajlamot. Ha ez megtörtént, érdemes a higgadt közlekedést szem előtt tartva megtervezni az indulást. Kulcsfontosságú a jó időbeosztás, tanácsos nem az utolsó utáni pillanatban az autóba pattanni, így a vezetés kisebb eséllyel fog dühítő tevékenységgé válni.

„A kulturált közlekedés csak egy általános viselkedési kultúra megléte esetén várható egy adott társadalomban. Az embertársaink iránti segítőkész attitűd, empatikus hozzáállás, a kooperatív problémamegoldás, és a megfelelő stresszkezelés minden szociális interakció alapja” – fogalmaz a szakember. Így, a forgalomban türelemmel és megértéssel kell viszonyulni a többi közlekedő felé, tekintetbe venni azt, hogy az egyik nap az egyik, a másik nap a másik hibázik. Bár kétségtelenül idegtépő, ha a sor elején haladó autó feltartja a forgalmat, az azonban nem ismert, mi okból halad a megengedett sebesség alatt. Előfordulhat, hogy eltévedt és a helyes irányt keresi, de az sem kizárt, hogy rosszullét jött rá az autóban.

Érdemes kerülni fizikailag is a stresszhelyzeteket: például nem érdemes közel haladva „nógatni” az előrébb haladó járművet, fontos ekkor is betartani a megfelelő távolságot, hiszen nem tudható, mi lesz a másik, amúgy is bizonytalanul haladó autós következő lépése, ami a mögöttes forgalom autóit vészreakcióra késztetheti, az azzal járó stresszmennyiséggel. A dudálást is tanácsos tényleges vészhelyzetre vagy figyelmeztetésre tartogatni, a hangjelzés a problémát nem oldja meg, de növeli a feszültséget.

„Mély lélegzetekkel vagy légzőgyakorlatokkal remekül oldhatjuk a feszültséget, sőt, amennyiben lehetséges, karunk és törzsünk átmozgatásával is ellazíthatjuk magunkat. A figyelemelterelés is célravezető lehet: hallgassunk zenét, rádiót. Igyekezzünk kizárni a forgalmi helyzetből eredő stressz tényezőket, inkább önmagunkra irányítsuk a figyelmünket és gondoljuk végig a napunkat és a teendőinket; ezt az időt „én időnek” is felfoghatjuk. Abban az esetben, ha vezetés közben valamitől megijedtünk, vagy elvesztettük a türelmünket, inkább húzódjunk félre és relaxáljunk néhány percet, és csak akkor térjünk vissza az útra, miután megnyugodtunk.” – foglalja össze Dr. Ignácz Adrienn, mi minden segíthet megőrizni a nyugalmat.

A lehető legrosszabb forgatókönyv, ha a bosszús sofőr az autóból kiszállva személyesen próbálja rendezni a nézeteltérést. Az ilyen szituációk kimenetele ritkán végződik barátságos megegyezésben, ráadásul nemcsak a résztvevő két fél, hanem a többi közlekedő számára is veszélyhelyzetet teremt.

Az agresszivitás áldozataként

Az agresszív autósok ismertetőjegye, hogy a legjelentéktelenebbnek tűnő dolgok miatt is kikelnek magukból. Tekintve, hogy valamennyi sofőr hús-vér emberből van – akik hibáznak és figyelmetlenkednek – az összes közlekedő ki van téve a könnyen mérgesedő autósok haragjának. Igyekezzünk emberek maradni a zűrös forgalomban is, ha hibázunk, jelezzünk és kérjünk elnézést. Nyilvánvalóan akadnak olyan autósok, akiket nem fog meghatni a bocsánatkérés; tőlük érdemes távol maradni és bele sem kezdeni az esetleges konfliktusba. Semmiképp sem tanácsos az agresszióra agresszióval felelni, hiszen az ilyen interakciónak a kimenetele nehezen jósolható, de semmiképp sem pozitív. Előfordulnak olyan helyzetek is, amikor az agresszív sofőr nem elégszik meg az ordítással és mutogatással, hanem követni kezdi a másikat, személyes kontaktust keresve. Ha a másik fél ezt észreveszi, akkor fontos, hogy ne otthona irányába haladjon! Helyette tegyen néhány kört, amelyet az agresszív sofőrnek nehéz legyen követnie és elveszítse a nyomot.