A „Dugócsinálók” című cikkünkben elemeztük, hogy miként mélyítik el a forgalmi dugókat maguk a közlekedők is, milyen rossz szokások alakultak ki, milyen hibákat vétenek a sofőrök. Ezek a jelenségek nem csak nekünk tűntek fel, hanem sok más közlekedőnek is. Így természetszerű, hogy felmerülnek olyan gondolatok, amelyek ugyanezzel a problémával kapcsolatosak, és a dolog feloldását segíthetik. Elsőként Zoltán írt nekünk a fenti cikkre reflektálva egy megfontolandó javaslatot. Ki lehet próbálni, mert minden perc, amit nem dugóban töltünk, tiszta nyereség.

„Hogyan juthat át több autó a zöld lámpánál?

Egyszerű, könnyen megtanulható technikával:

Ha indulásra várakozom, akkor ne a közvetlenül előttem álló autó mozgása vezéreljen, hanem az ő előtte lévőé. Erre figyelve, az előttem álló autóval együtt indulhatok (ügyelve persze arra, hogy netán mégsem úgy indul, ahogy szeretném), és együtt áthaladhatunk a szabaddá váló kereszteződésen. A hátrébb várakozó autók ugyanígy.

Ezt az alábbi sémával szemléltetném:

Várakozó autók (1)-(2)-(3)-(4)-(5)-(6)-…

Az (1) autót a közlekedési lámpa vezérli, annak jelére indul

A (2) autóst is a lámpa vezérli, és az együtt indul az (1)-sel

A (3) autós az (1)-t figyeli, és a (2)-sel együtt indul

A (4) autóst a (2) vezérli, és a (3)-sal indul

Az (5) autóst a (3) vezérli, és a (4)-sel indul, és így tovább.

Az eredmény: a (2) autó együtt indul az (1)-sel, a (3) is az (1)-sel, a (4) a (2)-sel (azaz az (1)-sel), az (5) a (3)-sal, (azaz az (1)-sel) – így elméletileg tehát az egész várakozó kocsisor együtt elindulhat!

E technikát közkinccsé téve (becslésem szerint) legalább 2-szer annyi autó haladhat át a szabaddá váló jelzésen, mint eddig – a dugó pedig talán föl sem torlódik…

Ehhez természetesen figyelem és fegyelem szükségeltetik (mint a közlekedésben általában).”