Tanácsok

Melyik a jó világítás a ködben?

2020-10-23 12:30:58

A „Látni és látszani” elvnek megfelelni ködös időben rendkívül fontos. Azonban nem mindegy a megoldás mikéntje.

Vihar – Felhőszakadás Soltvadkerten

A köd a közlekedést leginkább zavaró hétköznapi természeti jelenségek egyike. Októberrel már beérkeztünk a gyakori ködösödés időszakába, és ez ki is fog tartani a tavasz közepéig. Tehát jó hosszú időszakban kell a vezetőknek alkalmazkodniuk a ködös körülményekhez.

A köd a levegőben kicsapódó pára. A párakicsapódás mértéke a levegő hőmérsékletétől, és a talajról felszálló pára mennyiségétől is függ. Ezért is van, hogy ködösödést először a hűvösebb völgyekben, magasabb hegyeknél, főképp esőzések után tapasztalhatunk. Az idő hűvösre, majd hidegre fordulásával egyre több helyen alakulnak ki olyan körülmények, amelyek kedveznek a ködképződésnek.

A ködöt azért nem szeretjük, mert a kicsapódó vízcseppecskék szétszórják a fényt, így korlátozottan látunk benne. A látótávolságot a köd sűrűsége befolyásolja. A sűrűbb ködben nagyon nehéz megítélni a valós látótávolságot, főleg olyan környezetben, ahol kevés a tereptárgy, autós nyelvre fordítva például nyíltvidéken haladó országúton, vagy autópályán, ahol a gyorsforgalmi út jellege miatt eleve kevés a viszonyítási alap.

A köd, lényegében majdnem mindegy, hogy melyik napszakban találkozik vele a sofőr, rendkívül zavaró. Könnyebb kezelni a helyzetet városi környezetben, ahol azért ritka az annyira sűrű köd, hogy a tájékozódást veszélyes mértékben lerontsa. Városban sok a tereptárgy, az országúti viszonyokhoz képest alacsonyabb a haladási sebesség, így hosszabb az észlelésre, reakcióra rendelkezésre álló idő.

Varosi Kod
Ködös városi nap: minden szürke

Ködben nagyon észnél kell lenni. A haladási sebességet csökkenteni kell a látótávolságnak megfelelően: oké, de pont ezt nehéz meghatározni. Segíthetnek az útfelfestések, a fák, villanyoszlopok, ebből felmérhető a látótávolság, amelyhez be lehet állítani a becsült féktávolsággal arányos haladási sebességet. És arra is figyelni kell, hogy a lassítás ne legyen túlzó, amire esetleg nem számít egy hátulról érkező jármű.

Szerencsés országúton, autópályán konvojban haladni, látótávolságról követve az előrébb haladó járművet. persze előfordulhat, hogy gyakorlottabb sofőröknek esetleg túl lassúnak tűnik a konvoj tempó: mégis a legjobb ilyenkor a türelem, mert az előzéssel járó gyorsítás során az észlelési távolság nem fog megnőni, könnyű „benézni” a helyzetet, a ködből a szemből jövők hirtelen tűnnek fel, könnyen előfordulhat, hogy reakciótávolságon belül, hiszen a ködben nagyon nehéz megítélni a távolságokat, a szembesáv forgalommentessége felelősséggel nem ellenőrizhető (ahhoz rendszerint kicsi a látótávolság).

Vihar Szabolcs Szatmár Bereg Megyében
Ködös párás útszakaszon fontos az óvatosság

Ködben a vakmerő vezetés ellen szól az is, hogy a köd nem feltétlenül homogén. Vannak benne sűrűbb és hígabb részek, szakaszok. Tehát a látó-, és észlelési távolság inhomogén ködben dinamikusan változik. Ködös útszakaszra érve tehát le kell lassítani az észlelési távolságnak megfelelően, azonban mégis kerülni kell a túl intenzív lassítást is: gondolni kell a hátulról érkezőkre is.

Ködben a látótávolság javítható az autó ködfényszórójának a használatával. Persze elsősorban este. Lényegében helyzetfüggő, hogy milyen világításkombinációval a legjobb haladni: nagyban függ a köd sűrűségétől, a talajközeli-, vagy szórtabb, magasabban kezdődő jellegétől. Egy biztos: a távolsági fényszóró bekapcsolásával durva fényfalat emel a sofőr, amely nagyban rontja a látási esélyeket. Van köd, amelyben elég a tompított fényszóró használata, van, amelyben szerencsésebb kiegészítőfényként bekapcsolni a ködfényszórót: ez utóbbi hatékonysága nagyban függ az autótípustól, a ködfényszóró elhelyezésétől. Annál hatékonyabb minél lejjebb van, mert úgy be tud világítani a köd alá, így nő a látótávolság.

Előfordul olyan köd is, amelynél a legnagyobb látótávolság a ködfényszóró használatával érhető el, mert a tompított fényszóró fénye is zavaró reflexiókat gerjeszt, tehát jóbb lekapcsolni: helyzetjelző+ködfényszóró használatával haladni. Nappal a ködfényszórók használatának az indoka, hogy a szemből érkezők előbb észlelhetik az autót, ezzel nő az észlelési távolság, biztonságosabb a haladás.

A hátsó ködlámpák használatának a célja szintén az észlelési távolság növelése. Ezek a helyzetjelzőknél erősebb fényű lámpák: ezért is zavaró az indokolatlan használatuk ködmentes, csapadékmentes környezetben. Nagy ködben be kell kapcsolni a hátsó ködlámpákat, sokat javít a közlekedés biztonságán. Azonban figyelni kell rá, hogy a ködös területről kiérve, főképp este, mielőbb le is kapcsolja a hátsó ködlámpákat a sofőr.

A hátsó ködlámpa használata foltosan ködös területen, vagy enyhén ködös országúti-, vagy autópálya környezetben lehet a helyzethez alkalmazkodó. Enyhe ködben a távoli észlelést segíti a hátsó ködlámpa, azonban, ha a hátulról érkező beéri a ködlámpával haladót, az észlelési távolság ismeretében le is lehet kapcsolni, ne zavarja a mögöttes forgalmat: megtette a feladatát, az észlelést segítette.