A KRESZ-változás a küszöbön áll, szükségessége kétségtelen, hiszen az utóbbi évtizedekben végrehajtott kisebb módosítások miatt is nehezen átlátható, így nehezen tanulható a jelenlegi szabályrendszer, amely ráadásul időben lemaradt, tehát az új típusú közlekedési eszközök nem szerepelnek benne. Az új KRESZ egy átdolgozott jogszabály lesz, de a táblák, vagy jelzőlámpák jelentése ugyanúgy változatlan maradhat, mint a nemzetközi jogrendbe illeszkedő egyéb közlekedési szabályok. Ugyanakkor az új szabályrendszert a mai magyarországi közlekedési szokásokhoz igazítják.

A kreszváltozással kapcsolatos újabb információk egy, a Telex birtokába jutott kormányzati munkaanyagból kerültek a nyilvánosságra. A mintegy huszonhét oldalas jelentés az ügyben zajló közigazgatási egyeztetéshez készült, és részleteiben annak az egyéves szakmai előkészítő folyamatnak az eredményeire épül, amelyben száz közlekedési szakértő, illetve hetven szervezet vett részt. Zách Dániel lapszerkesztő gyűjtése szerint az új elemek között szerepel olyan jelentősnek nem tűnő, mégis életek megmentésére képes változás, amely szerint gyalogosként az úttesten, illetve vasúti átjáróban tilos lenne mobiltelefont használni, illetve olyan tevékenységet végezni, amely elvonja a figyelmet. Hasonlóan közvetlenül balesetmegelőző ötlet, hogy lakott területen kívül 3 év alatti gyerekkel csak ülve lehetne utazni a közösségi közlekedési eszközökön, továbbá, hogy az óvodák és iskolák közelében suli/ovi övezeteket hoznának létre speciális szabályokkal. Egyebek mellett ezeken a helyeken, tanítási időben fokozott óvatosságot várnának el a járművezetőktől, a sebességhatár pedig 30 km/óra lenne.

De nem csak lassító jellegű változás lesz

Mivel a forgalom nagy részét továbbra is az autók teszik ki, sok lesz az autósokra vonatkozó szabályváltozás is. Egyebek mellett egységesíthetik a sebességhatárokról szóló rendelkezéseket, egyúttal autóúton a mostani 110 km/óra helyett 120 km/órás sebességhatárt is megengedhetne az út kezelője, autópályák egyes szakaszain 140 km/órás gyors szakaszokat is kijelölhetnek. Jelenleg a teherautók, a buszok és az utánfutót vontató autók, lakott területen kívül mindenhol 70 km/órával mehetnek, autópályán pedig 80-nal, a javaslat szerint viszont az összes felsorolt útszakaszon 90-re gyorsíthatnának ezek a járművek.

Ezt a szabályt azzal egészítenék ki, hogy autóútra és autópályára csak olyan járművel, illetve járműszerelvénnyel lehetne felhajtani, amely legalább 70 km/órás tempóra képes, ami 10 km/órával több mint az eddigi alsó határ. A traktorok megengedett sebességét lakott területen kívül 60 km/órára emelnék, a villamosok pedig zárt pályán 70 km/óra sebességgel is haladhatnak majd. A kerékpárosok a tervezet szerint járdán és gyalogos övezetben maximum 10 km/órával tekerhetnének, gyalogosoknak és kerékpárosoknak fenntartott szakaszokon 25 km/óra lenne a rájuk vonatkozó sebességhatár, máshol pedig az általános sebességhatárokat kell betartaniuk.

Szokásrendszereket is szabálykeretbe foglalnak

Írásba kerülhet az úgynevezett cipzárelv, vagyis, hogy amikor két forgalmi sáv közül az egyik megszűnik, akkor az egyenesen továbbhaladó sávban közlekedőknek bizonyos esetekben be kell engedniük a megszűnő sávról érkezőket. Két érdekes szó is szerepel az erről szóló részben: az udvariasság és az előzékenység, amelyek nélkül ez az együttműködés nem elképzelhető, ugyanakkor sokszor egyik sem látható a gyakorlatban, mert a tolakodás, illetve ellentéte, a kiszorítás a jellemzőbb.

Attól függően, hogy az egyenesen haladó sávon folyamatos-e a forgalom vagy feltorlódott a kocsisor, a mellette haladó sáv megszűnése előtti legkorábbi lehetőségnél, vagy a megszűnés helyének közvetlen közelében kell beengedni majd az innen érkező járműveket az elképzelés szerint. Ahol külön tábla írja majd elő a cipzárelv használatát, ott a megszűnő sávról érkezők a tábla közelében besorolhatnak, az egyenesen haladók pedig kötelesek lesznek ezt elősegíteni, ha átmegy a javaslat.

A láthatóság is téma

A látni és látszani elv jegyében felmerült, hogy lakott területen is előírnák a tompított fényszóró kötelező használatát azokon az autókon, amelyeken nincs nappali menetfény. A jelenlegi szabály szerint ez most csak lakott területen kívül kötelező mindig, valamint éjszaka és rossz látási viszonyok közt mindenhol.

Változás a vezetőképzésben

Akik az új szabályok hatályba lépését követően tanulják majd az autóvezetést, de már most szörnyülködnek a B-kategóriás jogosítvány megszerzésének 600-700 ezer forintos várható költsége miatt azok örülhetnek, ha valóban bevezetik a szimulátoros oktatást, a gyakorlati oktatás hagyományos módszerének kiegészítésére. A gépekkel olyan közlekedési helyzeteket is alaposan be lehet gyakorolni, amelyek élőben feltartanák a forgalmat, esetleg veszélyesek, ugyanakkor fontos, hogy csak a közlekedési hatóság által engedélyezett szimulátorral végzett gyakorlásokat veszik figyelembe a vizsgán.

Az elképzelés szerint a kötelező 29 gyakorlati órából legfeljebb hatot válthatnak ki a tanulóvezetők ezen a módon, a kötelező óraszám fölött viszont korlátlanul igénybe vehetnék. Szintén az autóvezetéshez szükséges jogosítvány megszerzése mellett szól, hogy továbbra is napirenden van a javaslat, amely lehetővé tenné a legfeljebb 125 köbcentis motorkerékpárok és robogók vezetését ezzel az engedéllyel, illetve várható az is, hogy az eddigi 40-ről 45 km/órára emelik a segédmotorok legnagyobb megengedett sebességét. Azért nem magasabbra, mert ezt nemzetközi egyezmény szabályozza, még ha az teljesen elavult is.

A szimulátoros autóvezetés-tanulásnál is fontosabb felvetés a családtagi vezetés lehetőségének megteremtése. A tervezet szerint hozzátartozói támogatással autópályán és autóúton nem lehetne gyakorolni, és erre a tanulóautósok esetében eleve csak a 29 kötelező gyakorlati óra után lenne lehetőség, esetleg 20 óra után, ha ez utóbbi változatot fogadják el végül. Mindkét esetben csökkenhet a képzési költség, mert az országos átlag szerint most 46 óra után sikerül a vizsga a kezdőknek.

Van persze megkötés és némi kockázat is, hiszen csak olyan hozzátartozó segíthetne a kezdőknek, akinek legalább 10 éves a jogosítványa és nem követett el közlekedési bűncselekményt. A tanuláshoz használt családi autót átmenetileg külön meg kell jelölni, de nem kell második pedálsort beépíteni, illetve oktatóautóként levizsgáztatni, és a gyakorlást segítő bátor családtag viselheti a felelősséget a kezdő hibáiért, szabálysértéseiért. Ez a megoldás számos nyugat-európai országban régóta működik.

Kerékpárosbarát szabályváltozások

Kötelezővé tennék a kerékpáros bukósisak viselését 14 éves kor alatt, de ez a szigorítási ötlet így is enyhébb az eredeti, sokat vitatott elgondolásnál. Abban az szerepelt, hogy tizennégy év fölött, felmenő rendszerben mindenkinek előírnák a bringás sisakot. Részben ugyancsak a bringásokat érinti, hogy az úttest jobb szélétől számított egy méter széles útfelületet vegyes használatú sávrésznek neveznék és saját szabályrendszert is kapcsolnának az új fogalomhoz. Ezzel gyakorlatilag megerősíthetik azt a mostani előírást, amely szerint a kerékpárosok, gyalogosok és más, jellemzően egy nyomon haladó járművek az úttest jobb szélére húzódva közlekedhetnek. A változás egyúttal azt is jelentheti, hogy az autók és más gépjárművek nem lennének kötelesek a sávon belül jobbra húzódni, hanem a közepén mehetnének.

A vegyes sávrész használóit bizonyos közlekedési helyzetekben akár a záróvonal átlépésével is meg lehetne előzni, de csak csökkentett sebességgel és fokozott óvatossággal, amikor ezt a forgalmi viszonyok megengedik. Bekerülhet az új KRESZ-be a kötelező oldaltávolság előírása: a tervezet szerint 50 km/óra sebességig 1 métert, ennél nagyobb sebességű elhaladásnál legalább másfél métert kellene tartani mellettük. Ezzel nemcsak a gyorsabb jármű által keltett légörvények zavaró hatását csökkentenék, de a bringások és a többi egy nyomon haladó jármű oldalirányú kitérése sem okozna balesetveszélyt a manőver közben. Amikor az előírt minimális oldaltávolság nem betartható, akkor az előzést vagy kikerülést végrehajtó jármű legfeljebb 15 km/óra sebességkülönbséggel mehetne el a lassabb mellett. Ebben az esetben centiméterben nem meghatározott oldaltávolságot kellene tartania.

Pontosítják a „jobbról előzés” legális megoldásait

A német szabályokból merítettek a magyar KRESZ készítői azzal, hogy megszüntetnék a párhuzamos közlekedés fogalmát és ehelyett bevezetik a mellette elhaladás fogalmát többsávos úton, az előzés pedig a felezővonal átlépésével járó manőver lenne. A mellette elhaladás egyébként fokozott óvatossággal jobbról is történhet. Ez azt jelenti, hogy ha egy autó a Hungária körút belső sávjában megy 50 km/óra sebességgel, akkor a jelenlegi és az új szabályok szerint is elmehet mellette egy másik autó a középsőn, ahol a sebességhatár ezt megengedi.