A szabályok csak követik a valós időben történteket. Előbb alakul ki a jelenség, utána követi a szabályozás igénye, majd a szabályozás. Ha nem lehet szabályozni, akkor a szokásrendeket alkalmazzuk.
Rengeteg olyan közlekedési helyzet alakul ki, akár bárhol előforduló, akár lokális jelenségként, ami balesetveszélyes, de belefér a KRESZ jelenlegi szabályrendszerébe, illetve az adott útszakasz-, vagy csomópont közlekedési szabályozási képébe. Az ilyen, bizonytalansági szituációkat a közlekedőknek kell megoldaniuk, amit az ilyen szabályozási szürkezónákban a kialakult szokásrend szerint végeznek.
De, mint minden önszabályozó rendszerben, gondolunk itt a szokásrendre, jóval nagyobb a bizonytalansági tényező, mint egy kötött szabályrendszerben. Éppen a nem kötöttsége miatt, tehát, hogy a szokásrend rendje úgymond büntetlenül áthágható, nem jár érte sárga csekk. Persze a szokásrendek semmibevétele ugyanolyan veszélyes lehet, mint egy kötött KRESZ szabály áthágása, ugyanúgy düh-, értetlenség-, dudálás, és a legrosszabb esetben baleset a vége.
A szokásrendeket pedig érdemes megismerni és betartani, mert segítik a közlekedés egészének a működését. Azonban az áthágása gyakoribb, mint a törvényi szabályrendszeré. Egyrészt a gyakorlatlanabb vezetők nem feltétlenül ismerik a nap-mint-nap vezetők szokásrendjeit, ugyanígy ismeretlen utakon járva a helyi szokásrendekkel nincs feltétlenül tisztában az ott idegen közlekedő, másrészt vannak, akik tudatosan hágják át a szokásrendeket, hogy ezzel közlekedési előnyhöz jussanak.
Milyen szokásrendekre gondolunk? Például kereszteződésekben a kanyarodási módra, a szemből ellenirányban, ellenoldalra kanyarodók belső íven kerülik egymást, vagy ívérintőn haladva (balra tarts módon) fordulnak. Szokásrend a zipzár elv alkalmazása (a KRESZ említi, de a nehéz körülírás miatt a nem alkalmazása nem büntethető például, innentől a vezető belátására van bízva az alkalmazása, így igazán a szokásrendbe sorolható). A szűk utcákban való haladáskor a félreállás, útengedés rendje is szabályozott, mégis inkább szokásrendek alakulnak ki. Besoroláskor zsúfolt környezetben a főútvonalra feljutni szándékozók beengedése is belátásfüggő.
A szokásrendek jól alkalmazása, akárcsak a KRESZ-szabályok jó és megfelelő alkalmazása könnyíti a közlekedést, ritmusosabbá teszi, tehát jó irányba mozdítja. A szokásrendek áthágása zavart kelt, zsúfolt környezetben tovább növeli a káoszt, gyakorta a pillanatnyi előnyhöz jutó sem feltétlenül jár vele jól, mert az általa okozott zavar visszahathat rá, mert összességében lassítja a forgalmat.
Például, ha a zipzár elv alkalmazásánál az elsőbbséget élvező (beengedő) sávban haladó, lassabban reagáló-, nagyobb követési távolságot tartó autós elé egyszerre többen sorolnak be, akkor ez a mögöttes haladókból azt váltja ki, hogy nem akarnak további hátrányt szenvedni, ezért ők nem engednek be maguk elé a bekéredzkedő sávból járműveket. Lehet őket helyben szidni ezért, de valójában ők csak reagáltak egy jelenségre, az okozókat a sorban előrébb kell keresni.
Szűk utcákban, elsősorban városias környezetben értelemszerűen azt illeti az elsőbbség, aki előtt a haladási oldal szabad. A haladási oldalon akadályozott irányból érkezőknek elméletileg félre kell állniuk úgy, hogy ne kényszerítsék fékezésre a szabad oldalon haladót. Azonban jelenség, hogy ilyen esetekben addig nyomják a „helytelenben” haladók, amíg épp az elsőbbséget elméletileg élvezőnek kell lehúzódni, vagy megállni, hogy a másik elmenjen, és ne alakuljon ki útzár a szemben álló autók miatt. Ilyenkor sem az elsőbbségéről lemondani nem kívánó a „szidható” autós, hanem aki erre kényszerítené.
A társadalom egyéb szokásrendjei a közlekedési szokásrendbe rendre bezavarnak. Ilyenek az erősebb-, nagyobb járművel közlekedő vélt fölényjoga, a társadalom olyan csoportjainak az előnyigénye, akik a nem közlekedési helyzetben az udvariassági szokások szerint előnyt szoktak kapni. Ezt ők megszokták, és szinte nem tudatosan elvárnák a közlekedésben is, néha annak ellenére, hogy az adott szituációban nincs a KRESZ-szabályok szerint elsőbbségük.
A veszélyes gyakorlatok kialakulására is lehetőséget ad a pillanatnyi szabályozatlanság. A „lehet tenni, de veszélyes” helyzetekre jó példa lehet a kerékpározási szokások változása. A kerékpározás népszerüsítésének és támogatásának az egyik módja a kerékpárosokra szabott szabályok átformálása, a korábbi tiltások feloldása, és bizonyos helyzetekben előnyök biztosítása – például egyiirányú utcákba való ellenirányú behajtás lehetősége adott útvonalakon. A legszerencsésebb megoldás, mikor külön kerékpárút kiépítésére van lehetőség (sajnos gyakorta ez a többi közlekedési forma hátrányára alakítható ki, legyen az autós-, vagy gyalogos közlekedés).
A kerékpáros a gyorsforgalmi útszakaszokon kívül teljes értékű közlekedőnek számít, rá is a KRESZ-szabályai vonatkoznak. Ennek megfelelően egyanrangú partnerként kell rájuk tekinteni a közlekedés többi résztvevőjének. A kerékpáros-gépjármű vegyes szituációknak is kialakultak szokásrendjei, mindkét közlekedő fél védelmében. Mindezek alapján a kerékpáros közlekedés szabad mindazon útvonalon, ahol nem tiltott.
Kerékpárosi oldalról azt kell figyelembe venni, hogy a kerékpáros jelenléte, milyen útszakaszokon hozza zavarba a leginkább a többi közlekedőt, tehát hol megengedett, mégis fokozottan balesetveszélyes. Egyértelműen a nagyobb sebességű útszakaszokon, ahol a kerékpáros felbukkanása, kikerülése gyakorta nem megoldható a kerékpáros tempójára való fékezés nélkül. Egy 90 km/óra megengedett sebességű útszakaszon egy 25 km/óra sebességgel haladó kerékpáros tempójára való lassítás élő forgalmi szituációban gyakran vészfékezés szerű, de mindenképp intenzív fékezést igényelhet. Ez bizony okozhat kellemetlen pillanatokat úgy a gépjárművezetőknek, mint a kerékpárosnak.
Persze sajnos előfordul, hogy alternatív útvonal híján nehéz elkerülni egy, a kerékpározás szempontjából veszélyes útszakaszt, viszont ahol erre adott a lehetőség, ott elvárható a kerékpárosoktól, hogy a számukra épített utat használják – tekintsük akár a budapesti szentendrei utat, ahol 70 km/órás szakaszok is vannak, van párhuzamos kerékpárút, mégis haladnak itt kerékpárosok, ami a napi forgalmat ismerve elég veszélyes, és a ritmusos gépjárműközlekedést akadályozó jelenség.
Összességében a közlekedés gyakorlatának folyamatos változásai – lehet erre példa a kerékpárosközlekedés terjedése – előhoznak olyan kellemetlen, zavaró, balesetveszélyes jelenségeket, amikre szabályozott, biztonságos megoldásokat kell találni. Egyrészt erre lehetőséget ad jelen időben az adott, a jelenség szempontjából kiemelt útvonal-, vagy csomópont közlekedési rendjének az újraszabályozása a jelenlegi keretek között. Másrészt jövőidőben a kiterjedt nem kívánt jelenségek kezelésére a KRESZ-szabályrendszerének a módosítása a megoldás.
Kinek jó a defektmentes abroncs?
Több autósban felmerül, hogy a hagyományos abroncsait defektmentesre cserélteti, ezzel kiváltva egy lehetséges defekt okozta kellemetlenségeket. Sokan próbálták, de keveseknek vált be.
Kinek jó a defektmentes abroncs?
Több autósban felmerül, hogy a hagyományos abroncsait defektmentesre cserélteti, ezzel kiváltva egy lehetséges defekt okozta kellemetlenségeket. Sokan próbálták, de keveseknek vált be.
Így nem megy tönkre: autógumik helyes tárolása
Elég drága ma egy gumiabroncs-garnitura ahhoz, hogy vigyázzunk rájuk! A nem használt gumik tárolásában segítünk!
Így nem megy tönkre: autógumik helyes tárolása
Elég drága ma egy gumiabroncs-garnitura ahhoz, hogy vigyázzunk rájuk! A nem használt gumik tárolásában segítünk!
Ha összezavar az időjárás…
Mit tegyünk az áprilisi, néha téli időjárási viszonyok idején? Nyári, téli, esetleg négy évszakos gumit használjunk?
Ha összezavar az időjárás…
Mit tegyünk az áprilisi, néha téli időjárási viszonyok idején? Nyári, téli, esetleg négy évszakos gumit használjunk?
Ne felejtsék el a nyárigumik felszerelését!
Aki még nem tette, az ne halassza későbbre a téligumik lecserélését nyáriakra! Ügyeljünk a közlekedésbiztonságra!
Ne felejtsék el a nyárigumik felszerelését!
Aki még nem tette, az ne halassza későbbre a téligumik lecserélését nyáriakra! Ügyeljünk a közlekedésbiztonságra!
Autós rezsicsökkentés
A magas üzemanyagárak mellett sokakban megfordul a gondolat, hogy miként lehetne csökkenteni az autózás költségeit. Számbavettük a lehetőségeket.
Autós rezsicsökkentés
A magas üzemanyagárak mellett sokakban megfordul a gondolat, hogy miként lehetne csökkenteni az autózás költségeit. Számbavettük a lehetőségeket.
Kerékpárszállítás autóval: bringát a tetőre!
Sokan vinnék, vagy viszik magukkal a kerékpárjaikat túrázásra vagy hosszabb pihenésre. Nem mindegy miképp és mivel szállítják az autón a bringákat!
Kerékpárszállítás autóval: bringát a tetőre!
Sokan vinnék, vagy viszik magukkal a kerékpárjaikat túrázásra vagy hosszabb pihenésre. Nem mindegy miképp és mivel szállítják az autón a bringákat!
Így válasszunk nyárigumit!
Nem könnyű feladat a gumiabroncsválasztás, hiszen javarészt külső információforrásokra kénytelen hagyatkozni a vásárló.
Így válasszunk nyárigumit!
Nem könnyű feladat a gumiabroncsválasztás, hiszen javarészt külső információforrásokra kénytelen hagyatkozni a vásárló.
Elrajtol a bringásszezon!
Az utóbbi években megnőtt a kerékpározás népszerüsége. Szép időben sokan veszik elő a bringájukat, nem csak sportra, hanem mindennapi használatra is. Így nem árt átgondolni, hogy mire érdemes figyelniük, hogy elkerüljék a baleseteket.
Elrajtol a bringásszezon!
Az utóbbi években megnőtt a kerékpározás népszerüsége. Szép időben sokan veszik elő a bringájukat, nem csak sportra, hanem mindennapi használatra is. Így nem árt átgondolni, hogy mire érdemes figyelniük, hogy elkerüljék a baleseteket.