Az erős, viharos szél szokatlan feladatok elé állíthatja az autóvezetőket, akár személy-, akár teherautóval, vagy busszal hajtanak.  Az útra keresztirányú szél a járműveket letérítheti a követett nyomvonalról, és főként gyakorlatlan sofőrök nehezebben tudják visszaterelni az autót a kívánt irányba. Az oldalszélérzékenység létező fogalom a gépjárműgyártásban. Alapszabályként leírhatjuk, hogy minél nagyobb egy jármű oldalfelülete és minél magasabb a súlypontja, annál érzékenyebb az oldalról érkező szélnyomásra. Ebből kikövetkeztethető, hogy a magasépítésű autók kényesebbek az oldalszélre.

Különösen igaz ez a nagy oldalfelületet nyújtó furgonokra, teherautókra és buszokra. Ezek a járművek, mivel a gyártóik elsődleges célja a tervezéskor a minél nagyobb belső térkapacitás volt, meglehetősen meredek oldalfalakkal készülnek, kamionok esetén az egyszerű téglatest forma a leghatékonyabb. Ezekbe, mint a vitorlába kap bele a szél. Több megtörtént baleset is felhívja a figyelmet arra, hogy szélérzékenység szempontjából a könnyű építésű, de magas ponyvás felépítmények járnak az élen, különösen, ha rakomány nélkül, terheletlenül járják az utat. És különösen akkor, ha pótkocsi, vagy utánfutó hord ilyen felépítményt, ahol csak a hordozóváz, futómű és a felépítmény súlya terheli a tengelyt (tengelyeket) – tehát jóval könnyebbek, mint a motorral, vezetőfülkével, erőátvitellel terhelt vontatók.

A tehergépjárműveket, buszokat, vagy utánfutókat vonatató járműveket vezetve szélben különösen kell figyelni, és lehetőség szerint kisebb sebességgel kell haladni, illetve ha a sofőr észleli a billenés veszélyét, akkor jobbb mielőbb szélvédett helyen félreállni a járművel (járműszerelvénnyel) addig, amíg csillapodik a szél. Erős szélben a felsorolt szélérzékeny járművek közelében haladó személyautósoknak is jobban kell figyelniük, előzéskor, kikerüléskor nem csak arra, hogy a széltől a másik jármű elhagyhatja a nyomvonalat, de arra is, hogy mellé érve az előzést-, elhaladást végző autó hirtelen szélárnyékba kerül, ami miatt letérhet az addigi irányról: és a szélárnyékból kikerülve ez ismételten megtörténhet.

A szélárnyék jelenségre nem csak nagyméretű járműveket előzve-, kikerülve kell felkészülniük az autósoknak. Tereptárgyak mellett elhaladva, ezek lehetnek nagyméretű épületek, felüljárók lábazata, vagy akár egy dombhát, szintén szélárnyékba kerülhet a jármű, tehát a mozgása, viselkedése hirtelen megváltozik. Nagy szélben kerülni kell a nagysebességű haladást is. Menet közben az autók karosszériájára felhajtóerő hat, amely a haladási sebességgel növekszik (hasonlóan, mint a repülőgépszárnyakra, csak természetesen nem olyan intenzíven). A versenyautókon, illetve nagyteljesítményű utcai sportautókon ezért alkalmazzák a hátsó szárnyakat, spoilereket, hogy leszorítóerőt termelve ellensúlyozzák a jelentkező felhajtóerőt.

A felhajtóerő növekedésével csökken a tapadás. Ha egy autó 100 km/óra sebességgel 50 km/óra sebességű szembeszelet kap, akkor a légerők úgy hatnak rá, mintha 150 km/h sebességgel haladna. Könnyű kiszámolni, hogy például a napkban mért 100-120 km/óra sebességű szélben milyen erők hatnak egy, az autópályán a megengedett legnagyobb sebességgel haladó autóra – akár mintha 250 km/óra sebességgel haladna. A szél emelőereje különösen jól érvényesül például szembeszélben felüljáróról lefelé nagyobb sebességgel haladva, a kormányzás könnyű lesz, kicsit olyan, mintha felúszna az autó. Szerencsétlen esetben a sofőr elvesztheti az uralmát a kocsi fölött, sőt az autópályáinkon megengedett maximális sebességet viharosan szeles időben jelentősen túllépve a szél a kocsi alá kapva fel is boríthatja a járművet: mint szoktuk ezt látni nagysebességű pályaversenyeken szerencsétlenül járó versenyautók esetén.

Tehát erős szélben mérsékelt sebességgel kell haladni, amellyel az autó mozgása érezhetően nyugodtabb, ez helyzettől függ, a sofőrnek kell éreznie mit engedhet meg magának és az autójának a biztonságos haladásért. A visszafogottabb menetsebesség abból a szempontból is előnyös, hogy a viharosan szeles időben a szél az útra sodorhat nem odavaló akadályokat, letörhet faágakat, amelyekre rá-, vagy nekihajtva a közlekedő balesetet szenvedhet. Lassabban haladva több idő jut az akadály észlelése után a cselekvésre, fékezésre vagy kikerülő manőverre.

(A Katasztrófavédelem fotói)