Magazin

Veszélyes az autóban az érintőképernyők használata?

2020.12.27. 13:28

Németországban egy Tesla sofőr azért balesetezett, mert az érintőképernyőről vezérelhető funkciót szabályozott, így nem figyelhetett az útra. A bíróság elmarasztalta, ez az első ilyen döntés.

Img 7928x Resize

Nem csak a Tesla alkalmaz érintőképernyőt a típusaiban, bár tény, hogy ez a márka tette a leghangsúlyozottabb módon, és a legtöbb funkció-kezelési feladatot is az amerikai luxus-elektromosautóban bízták a monitorvezérlésre. Ma már a legtermészetesebb, hogy nem csak az olyan prémiummárkák, mint a Volvo, hanem a teljesen hétköznapiak is, mint a Renault, az érintőképernyők felé mozdult.

Ennek a technológiai-divaton kívül számos más oka is van. A mai kor autóiban nagyon sok kiegészítő felszerelés van, amelyeket vezérelnie, kezelnie kell a sofőrnek. Ez a hagyományos nyomógombos vezérlési móddal fizikai kezelőszervek tucatjait kívánná. Így a kezelőpanelek már hamar megjelentek a kocsikban, lényegében a kilencvenes évek végén. Onnantól egyre kevesebb funkció maradt a különálló fizikai gombokra.

Az igazi áttörést az érintőképernyők gyors elterjedése hozta, amellyel az előállításuk is olcsóbbá vált. Sőt a fizikai kezelőszervek és kábelezésük telepítésénél is jóval olcsóbbá. Ez pedig elhozta a tömeges alkalmazást és egyre több funkció, már nem csak a kényelmi- és szórakoztató fedélzeti eszközök kezelése került az érintőképernyők felügyelete alá.

2010 után ez olyannyira teret nyert, hogy az autó működéséhez köthető funkciók is bekerültek az érintőképernyőről vezéreltek körébe, előbb a prémiumautókban. Majd a vásárlói visszajelzések alapján volt márka (Lexus), amely visszábbtáncolt, mert bizony zavaró, ha egy gombnyomás, vagy forgókapcsoló tekerés helyett vezetés közben menürendszerekben kell kóvályogni, ráadásul úgy, hogy az érintőképernyők kezelése folyamatos szemkontaktust igényel, miközben a fizikai kapcsolók odatekintés nélkül, készségszinten is kezelhetők: nem nézünk rá az ablaktörlőkarra se, mielőtt bekapcsoljuk.

Épp ebből volt a baj a fent említett német Tesla ügyben is, amelyről az Auto Zeitung írt, mint precedens értékű eset. A Tesla sofőrje erős esőben vezette járművét, és növelni akarta az ablaktörlő lapátok törlési intenzitását. Ezt az érintőképernyő segítségével tudta megtenni, így átváltott az információs és szórakoztató rendszer központi képernyőjén található almenüben, ami elterelte a figyelmét, lesodródott az útról és fának rohant.

A sofőrt pénzbírsággal sújtotta és egy hónapra eltiltotta a járművezetéstől egy elektronikus eszköz illegális használata miatt az illetékes hatóság. A Karlsruhe Felsõfokú Regionális Bíróság megerősítette a döntést. Mindez rávilágít arra, hogy bár a műszaki megoldásokat az autógyártók alakítják ki, a felelősség mindig a sofőré. Ha ezt a bírósági döntést, amely az első ilyen jellegű elmarasztalás, több is követi, az az autógyártók fejlesztési koncepcióinak az újragondolását is elhozhatja.

A Darmstadti Műszaki Egyetem professzora, Christian Hatzfeld, az eset kapcsán kifejtette: “Felmerül a kérdés, hogy az autó érintőképernyői a közlekedésbiztonság szempontjából jó megoldásnak minősíthetők-e?”.  A gond, hogy az érintőképernyő kezeléséhez mindenképpen szükséges a vizuális kontaktus, hiszen a tapintás nem segít, nincs érezhető gomb. Martin Grunwald, aki a lipcsei egyetem kollégája kritikusan fogalmaz az érintőképernyős technológiával kapcsolatban: “Mámorosak vagyunk a technológiától. Érintőfelületeket teszünk az autókba, pedig vezetéskor elsősorban az útra kell koncentrálni, miközben az érintőképernyők állandó szemkontaktust igényelnek. Ez nagy probléma a biztonság szempontjából.”

Egy felmérés szerint Németországban sok sofőrnek nem tetszenek és nem használják a hang- és gesztusvezérlést vagy az érintőképernyőket. Inkább régimódi kezelőszervekkel vezérelnék autóik funkcióit. A YouGov közvélemény-kutató intézet által a mobile.de portál megbízásából végzett reprezentatív felmérésben résztvevők 37 százaléka nyilatkozott így. 22 százalék a régi- és az új technológiák együttes alkalmazását fogadja el, és 16 százalék áll ki az érintőképernyők és/vagy a gesztusvezérlés mellett. A megkérdezetteknek csak a 10 százaléka akarja elsődlegesen hanggal vezérelni autója funkcióit.

A felmérés szerint a válaszadók valódi gombokat vagy kezelőszerveket szeretnének mindenekelőtt az ablakok nyitásához és bezárásához, a légkondicionálás és a hangerő beállításához. A hangvezérlés leggyakrabban említett előnye a biztonsági szempont volt. Itt a válaszadók a plusz biztonságot látták a kevesebb figyelemelterelés révén. Viszont a legnagyobb hátrányt abban látták, hogy az ilyen rendszerek hajlamosak a hibákra. A reprezentatív felmérésben összesen 2068 ember vett részt.