Mindenkinek ismert kép, ahogy tereken, parkokban kamaszok játszanak kisebb méretű áruházi drónokkal. Jól is teszik a játékot, mert ők, az alfa generáció, tehát a 2010 körül születettek azok, akiknek a felnőtt hétköznapjaiban már jelentős szerepet fog játszani a dróntechnika. A felmérések szerint jelenleg Európában 10 000 kereskedelmi drón működik, de a számuk ugrásszerű növekedésére számítanak.

2025-re 200 000, 2035-re 395 000 civil drón európai működtetése várható. A civil világban ez utóbbi évszám eljöttekor 150 000 drónt használ majd a mezőgazdaság, 70 000-re becsülik a kereskedelemben dolgozó drónok számát, 60 000-et alkalmaz majd a biztonsági szektor, 10 000-et az energiaipar, a maradék pedig eloszlik sok-sok célra a médiától a bányászatig. Természetesen ezekben a számokban nem szerepelnek a katonai és rendészeti célú drónok.

De mitől ilyen izgalmasak ezek a kisméretű repülőeszközök? A drónok ott hoznak nagy előrelépést, ahol egyrészt költséges nagyobb eszközöket váltanak ki, ezzel költségcsökkentést hoznak, másrészt olyan megoldásokat tesznek széles körben elérhetővé, amelyek addig a felhasználók javának szóba sem jöhetett éppen a magas költségszintek miatt.

Mint a légifelvételek. A drónforradalom ezekkel indult el. Magyarország némileg késlekedett, a drónok alkalmazását szabályozó törvény idén januárban zárkózott fel az európai megoldásokhoz. Ez szigorú kereteket szab a drónhasználathoz, már ha a repülőeszközsúlya meghaladja a 120 grammot és az irányítójától 100 méternél nagyobb távolságra képes eltávolodni. Ettől a mérettől drónt és a drón üzembentartóját is regisztráltatni kell, majd használni a Hungarocontroll mydronespace nevű alkalmazását.

A drónokat a nemzetközi szakirodalom 10 kategóriába sorolja, kezdve a legkisebb esküvőifotós „nano” mérettől a másfél tonnás, 500 km hatótávolságú, 48 óra üzemidejű, 14 km magasan repülni tudó óriásokig.  Sokféleképpen osztályozzák a drónokat, így a szárnyuk szerint merev szárnyú, forgószárnyú vagy hibrid lehetnek, meghajtásuk szerint dugattyúsmotoros, gázturbinás vagy elektromos, vezérlése szerint távirányított, programvezérelt, vagy hibrid.

A különféle vizuális megfigyelési, képkészítési feladatokon túl nagyon sokféle célra alkalmas a drón, és nem csak a kommunikáció területén. Már ma is kapható pár ezer dollárért olyan 6-8-12 rotoros drón, amely teherdobozában 30 kg-os súlyt is vihet. Mivel a házhozszállítási rendelések java belefér a 30 kg-os méretbe, ha ezeknek a drónoknak kialakítják a megfelelő működési struktúráját, akkor át fogják formálni a futárszolgáltatást.

Mindehhez nagy szükség van a valós idejű helyzetkövetésre, mert a drónokat mintegy hálózatba kell kapcsolni a működéshez légiirányítási alapon. A városi futárdrónok – vagy egyéb célúak – így tudnak majd törvénytisztelőek maradni, mert nem növelhetik egy adott útvonal zajterhelését, nem sérthetnek személyi jogokat, nem hajthatnak végre magánlaksértést, és balesetet sem okozhatnak.

Dróngenerációk

1. generáció: manuálisan távirányított repülő eszközök
2. generáció: manuálisan távirányított rögzített kamerás eszközök videó- és fényképrögzítési funkcióval
3. generáció: kéttengelyes gimballal felszerelt HD kamerás eszközök, alapvető biztonsági rendszerekkel és pilótasegéd funkcióval
4. generáció: összehajtható kialakítású, háromtengelyes gimballal felszerelt FullHD kamerás eszközök, biztonsági rendszerekkel és robotpilóta funkcióval
5. generáció: összehajtható kialakítású, 360°-os gimballal felszerelt 4K vagy nagyobb felbontású kamerával ellátott eszközök, intelligens repülési funkciókkal
6. generáció: kereskedelmi felhasználásra alkalmas, biztonsági előírásokon alapuló kialakítású, igény szerint alakítható felszerelésű eszközök, automatizált biztonsági rendszerrel, teljes autonómiával és légtérérzékelő rendszerrel
7. generáció: kereskedelmi felhasználásra teljese mértékben alkalmas, biztonsági szabványokon alapuló kialakítású, cserélhető platformú és rakományú készülékek, automatikus biztonsági rendszerekkel, korszerű intelligens repülési módokkal, teljes autonómiával, légtérértékelő rendszerrel és önálló működéssel (fel- és leszállás)

Drónok és a rendőrség

Magyarországon már rendszeresen ellenőrzik a rendőrök a közúti forgalmat drónokról. A kamerás repülőeszköz által közvetített kép alapján a gép kezelője jelzi a járőröknek, hogy melyik autó szabálytalankodott. A drón felvétele bizonyító erejű. Ilyen ellenőrzéshez korábban legalább kellett egy rendőrségi helikopter, ami egyrészt nem tud olyan rejtett maradni, másrészt az üzemköltsége nagyságrendileg össze sem hasonlítható egy drón költségeivel.