Esős időben sokat romlanak a látási viszonyok. Az üvegfelületre hulló víz, a levegő pára és esőcsepptartalma, a víz által felhordott kosz, mind akadályozzák az autóból a kilátást. Az eső intenzitásával nincs mit tenni, ha jó az ablaktörlő, akkor a megfelelő sebességválasztás, és a nagyobb óvatosság segít: érdemes lassabban megközelíteni a csomópontokat, gyalogosátkelő helyeket, és inkább kétszer is odapillantani.
Mivel nagyobb a levegő páratartalma az utastérben is, ezért megindul a páralecsapódás a belső levegőnél általában hűvösebb üvegfelületekre. A késő őszi időben már jellemzően alkalmazzák az autósok a kocsijuk fűtését, de ha mégsem, akkor a bent ülők is termelnek annyi hőt, hogy melegebb legyen bent, mint kint, és működjön a páralecsapódás az üvegfelületeken.
A párátlanításra több jó lehetősége van a sofőröknek. Fontos a megfelelő szellőzés biztosítása (nem lehet zárt helyzetben a belső levegőkeringetés), valamint az üvegfelületek felmelegítése – a fűtőszálak bekapcsolásával, illetve a meleg légáram üvegfelületekre fúvatásával. Akinek van légkondicionálója, kapcsolja be azt is, ilyenkor nem a hűtés a lényeg, hanem hogy a hideg hőcserélőn lecsapódik a levegő páratartalma, az utastérbe így száraz levegő jut. A fűtőradiátor a klíma hőcserélője után jön, tehát a levegő ettől ugyanúgy felfűthető.
A hirtelen erős párásodás ellen sokszor nincs mit tenni és törölni kell az üvegeket, főképp, ha a kocsi is még hideg, a motor nem üzemmeleg, nem ad meleget, esetleg az utastér páratelt és beázik, vagy sokan ültek be nedves ruhába, esernyőkkel. Ilyenkor a gond, hogy a legritkább esetben áll rendelkezésre az üvegtisztításra, párátlanításra ideális szarvasbőr, marad egy rongy, papírzsepi, vagy a csupasz tenyér.
Az utóbbiakkal rendszerint maszatolnak az emberek, mert az üvegfelület bár átlátszó, belülről gyakorta alig látható, vagy csak éjszakai fényviszonyok között zavaró opálos zsíros koszréteg rakódik le. A napi használatban lévő autók üvegfelületeit legalább kéthetente illene belülről is letakarítani zsírtalanító hatású üvegtisztítóval: ha ez megtörténik akkor nincs opálosodás. Kosz, zsír nélkül a párátlanítás is hatékonyabb.
Lehet kapni akár háztartási használatra való párásodás gátló vegyszereket, ezekkel megelőzhető, illetve késleltethető a páraréteg kialakulása a belső üvegfelületeken. Ezek az anyagok egy belső filmréteget hoznak létre, ez gátolja a párafüggöny kialakulását. Egyes szerek valóban hatékonyak próbáink szerint. Valamelyest a fóliázott üvegfelületek is kevésbé hajlamosak a párásodásra, mert a műanyag fólia gyorsabban melegedik, mint az üveg, nem olyan durva a párakiválás rajtuk.
De bárhogy is van, elölre felkészülnek az autósok, vagy gyorsan a kialakult helyzetben cselekednek, nagyon fontos megszabadulni a párától, mert egyszerűen a kilátás akadályozásával balesetveszélyes jelenség! Ha makacs a pára, akkor inkább álljanak félre, várják meg amíg bemelegszik a motor és hatékony a párátlanítás. Ha pedig szokatlanul erős a párásodás jelensége, akkor vizsgálják át az autót, vagy ellenőriztessék szerelővel, hogy beázik-e valahol, mert a durva, fűtéssel elmulaszthatatlan makacs párásodás bizony beázásra utal.