Közlekedési zajártalom: stresszhatás sofőrnek, lakónak

2019.08.26. 07:29

Az egyre nagyobb városi forgalom az autósoknak is rossz, és a nagyforgalmú utak mellett lakók is megsínylik a káros hatásokat, mint például a zaj.

Mondhatunk hangnyomás értékeket: például 65 dB (decibel), vagy 55 dB. Az előző a közlekedési eredetű zajra vonatkozó egészségügyi határérték nappal, az utóbbi éjszaka. Egy korszerű mosógép mosás közben 60-65, centrifugálva 70-75 dB zajt produkál, egy légkondícionáló közepes állásban 42-44 dB-t zümmög, egy 4-6 fős baráti beszélgetés átlagos hangnyomása 62-64 dB.

Azonban a zsúfolt fővárosi útjaink mellett a forgalom jóval nagyobb tartós zajt generál. Például az M5-ös bevezető szakaszánál a Wekerle telepi oldal házai előtt, az úttól 1,5-2 méterre állva nappal 73-74 dB, éjjel 67-68 dB átlagos zajnyomást mértek. Ezek az értékek az összes nagyforgalmú útra hasonlóképp érvényesek, a Hungária körút-Egressy út kereszteződésében a 79 dB sem kirívó érték.

Érdemes megjegyezni, hogy tartós halláskárosodást nyolc órán keresztül elviselt 85 dB-t meghaladó zaj, vagy 125 dB értékű pillanyatnyi hanglökés okozhat. De a zajos környezet akkor is egészségromboló, ha a hangnyomás szintje nem éri el a fenti határértékeket. Orvosi felmérések szerint a zajos környéken élők között az átlagnál gyakoribb panasz a magas vérnyomás, a szívritmuszavar, a gyomorpanaszok, tehát a jellegzetesen stressz kiváltotta testi reakciók.

Az éjszakai zaj miatt jellemző a kialvatlanság, a szervezet nem tud regenerálódni, az ember ideges, feszült, csökken az immunrendszer ellenállóképessége. A zaj tehát szinte elviselhetetlen, sokan mégis kénytelenek kibírni, hiszen az utak közvetlen közelében élnek. És tegyük hozzá, hogy a zaj a közlekedőket is fárasztja, nem véletlen, hogy egy csendes utasterű autóban jóval nyugodtabb, kevésbé fárasztó az autózás, mint egy zajosabban. A rendszeresen és sokat autózóknak érdemes foglalkoziuk a kérdéssel, ha például napi fáradtságuk okait keresik.

A mai környezetvédelmi szabályok szerint most, 2019-ben szinte egyik nagy budapesti bevezető út sem épülhetne meg: se az M5, M3, M1, M7 bevezetője, se a Szentendrei vagy a Váci út. Arról pedig még kevesebb szó esik, hogy egynémely út már a nyolcvanas években sem készülhetett volna el.

Zajvedofal ' Resize
M5 bevezető: sajnos jó példája a rosszul vezetett nagyforgalmú utaknak

Azonban ott vannak, a forgalom nagy rajtuk, így valamit tenni kell az ott élőkért. A probléma már a kilencvenes években is létezett, azóta próbálkoznak megoldásokkal. Például a zajos utak mellett a lakások ablakaira plusz üvegréteget szereltek, amelyek 10 dB-lel csökkentették a lakásban mérhető zajt. Ezt a módszert az ezredfordulóig alkalmazták, akkortól a plusz üveglap helyett a meglévő ablakkeretek üvegezését cserélték vastagabbra: az eredeti 2 mm-es helyett 4-6 mm-es üvegeket ragasztottak be. Az efféle passzív zajvédelem költsége négyzetméterenként 80 ezer Ft. Létezik jobb is, mikor a tokot is kicserélik – ez az igazi megoldás, ugyanis szakértőnk szerint sokszor semmit nem ér a vastag üveg, ha a rosszminőségű tok résein behatol a hang. Azonban a tokcserés megoldás költsége már ablaknégyzetméterenként átlag 140 000 Ft.

A kollektív védelmet nyújtó zajvédőfalak építése 98 után indult, mikor 200 millió forintot biztosítottak erre a célra – az M3 körvasútsori hídjánál, a befelé vezető irányú pálya mellett korábban felépített 50 méternyi kevert anyagú fal csak kísérletként szolgált. Ebból a pénzből készültek a Nagykörösi út XIX. Kerületi szakaszának, és az M3-asnak a zajvédő falai. Miután a Szerémi úton 130 méter, az Egér úton 3800 méter hosszú zajvédőt húztak fel.

Ezeket az útszakaszokat követte a Budaörsi, a Nagykörösi, és a Szentendrei út egyes szakaszai mellett épített fal, majd az M3 bevezető mellé teljes hosszban felhúzott fal – amelyet azóta már újabbra cseréltek. Mára minden nagyobb út felújításakor, illetve új építésekor a lakóövezetek közelében az építéssel egyidőben elkészítik a szükséges zajvédelmet is.

A zajvédőfalaknak igazán az országutak mellett van létjogosultsága. Az utazók ugyan unhatják a monotonítást és hiányolhatják a kilátást, azonban az így védett települések közlekedési zajterhelése jelentősen csökken. Az új utak építésekor a lakott területek közelében ki kell alakítani a zajfalakat. A régebbi építésű országutaknál ez nem történt meg – az építéskor még nem is léteztek, vagy enyhébbek voltak a környezetvédelmi szabályok.

Azonban minden zajos városi út mellé nem épülhet fal. És a városi főutak, gondoljunk csak a fővárosi körutakra, nagyon zajosak. Így a szakértők a megoldást ez esetekben nem a falépítésben – amely sok helyütt kiváltja a lakosság ellenérzését – látja. A forgalmat  kell csökkenteni, elterelni, illetve a lakóövezeteket eltávolítani a nagyforgalmú utak mellől és kiváltani vállalkozási-intézményi övezettel. Így nem kellene senkinek elviselni a határértékeket éjjel nappal jelentősen meghaladó utcazajt.

Útjainkon a legkevésbé a korszerű személyautók terhelik zajjal a környezetüket. A régebbiek már zajosabbak, de nem annyira mint egy teherautó, vagy sokszor egy motorkerékpár (ami lehet robogó is). Elméletileg a rendőr büntetheti a nagy zajt okozó jármű vezetőjét, azonban erre a legritkább esetben kerül sor. Élen járnak a zajkeltésben a motorosok (rendszerint nem a gyári kipufogórendszer lecserélése miatt).

Emiatt például a műszaki vizsgán évek óta szigorúan ellenőrzik ilyen szempontból is a kétkerekűeket. Persze ez a sportkipufogós tulajdonosokat nem hozza igazán zavarba, a vizsganap előtt leszereltetik a szabálytalan dobot, majd utána kis kivárással visszarakatják. Így, mivel ez esetben nagyon nehéz a szabálysértő magatartás megakadályozása, például több nyugati városban egyes városrészekről egyszerűen kitiltották a motorkerékpárokat.

A tömegközlekedés sem csendes, a villamosok, buszok zaja amíg közlekednek szinte lehetetlenné teszik a közlekedési útjaik mellett az ottlakóknak az alvást. Miként a repülők is ébreszthetnek zajjal. A légiközlekedés zajterhelését szigorúan szabályozzák, az egészségügyi határértéket csak a repülőtér területén lépheti át a zaj. Mások a határétékek nappal és éjszaka, ezek még a menetrendeket és a járaton használt repülőgépek típusát is befolyásolják.

A zajterhelés mértéke a fővárosban és a nagyobb városaikban dokumentált és úgynevezett zajtérképeken ábrázolt. Ezek a zajtérképek nyilvánosak ( www.zajterkepek.hu )  és a frissített verzióik idén tavasszal kerültek fel a netes felületre. Érdemes rájuk nézni.

Legfrissebbek