A Jövő Mobilitása Szövetség adatai szerint az elektromos autókat a legtöbben helyi, lakás-óvoda-iskola-munkahely közötti közlekedésre használja a hétköznapokon elektromos autójukat, átlag 70-100 kilométert megtéve egy nap. De a nagyobb hatótávú autókkal egyre többen hosszabb, akár külföldi utakra is elindulnak velük. A szövetség adatai szerint a kocsik akkuinak a feltöltéséhez 2022 végén az országban 2147 töltési hely volt (ez 14 százalékkal több mint egy évvel korábban). A töltőhelyek számának növekedése elmarad az elektromos autók számának a növekedésétől, mely utóbbi egy év alatt 47,4 százalékkal nőtt (százalékosan jól csengő, de darabszámra még messze elmarad a belső égésű motorral szerelt járművek számához képest). Tapasztalataink szerint a töltési lehetőségek felméréséhez azonban nem elég a töltőpontok számának a mérése, fontos a töltési hely képességeinek az ismerete, azaz a töltő teljesítménye és szoftverezettsége. A nagyobb hatótávolságú (300 km vagy fölött), illetve nagy teljesítményű elektromos autók töltése a kisebb teljesítményű (10kW és alatta) töltőkkel időigényes, tehát csak vészlehetőségként jön képbe a használatuk. A legújabb elektromos autók esetén a töltéssel azért merülhet fel a probléma, mert az oszlop nem feltétlenül ismeri fel a járművet, és nem indítkja el az áramfolyamot.

A szövetség tanácsa szerint az utazástervezés része kell legyen a töltők hely-, és típusismerete: tehát, hogy hol található villám- vagy ultragyors töltő, illetve egyenáramú berendezés, mivel egy nagyobb teljesítményű töltő kiválasztásával sok időt meg lehet spórolni. Egy 50 kW teljesítményű „villámtöltővel” 20-50 perc is elég a „tankolásra”, igaz, ezek a fajta töltők csak 5-10 százalékot tesznek ki az összes töltőt figyelembe véve. Megjegyezzük, hogy a töltők „áramárai” eltérőek, de az ökölszabály, hogy minél nagyobb a teljesítmény, annál drágábban adják az áramot, illetve azokon a területeken ahol gyenge a lefedettség, ott is magasabb az ár. A villanyautózás a saját (otthoni, munkahelyi) töltési lehetőség esetén olcsó autózási forma, illetve a még megmaradt kevés ingyenes töltőpont használatával, bár ez utóbbiak jellemzően kisebb teljesítményűek (10 kW). Gyakorta időkorláttal működnek, illetve nagy a foglaltsági szintjük. Probléma lehet az is az időtervezésnél, hogy a kiválasztott töltő az adott pillanatban képes-e a névleges teljesítménnyel tölteni, tapasztalataink szerint rendszeres jelenség, hogy egy névleg 20 kW teljesítményű töltő csak „félgőzzel”, 10 kW-tal töltsön – az autók jelzik ezt. Ez eleve duplázza a tervezett töltési időt.

Visszatérve az áramárakra fontos tudni, hogy az utazás költségtervezésénél mivel számolhat az elektromosan autózó. Tapasztalataink szerint csak utcai fizetős töltőpontokat használva részben-egészben elolvad a villanyautók üzemanyagköltéségbeli előnye. Természetesen függ a jármű jellegétől is, mert egy Fiat 500e kevesebbet fog fogyasztnai, mint egy Cupra Born, hasonlóan a benzines és dízel autók esetén, hiszen a méret, a teljesítmény befolyásolja a fogyasztást. Tapasztalataink szerint kompakt méretű elektromos autóval utcai töltőket használva az alacsony árszintűekkel (170-190 Ft/kWh) úgy kalkulálhatunk, mintha egy 4 literes fogyasztású benzinessel járnánk, a közepes árszintű töltőpontok (200-230 Ft/kWh) használatával 6 literes benzines költség mérhető, a nagyágyú villámtöltőkkel (500-600 Ft/kWh), amelyek a legdrágábbak, 8-10 literes benzines fogyasztási költség matekolható. Természetesen a vezetési stílustól nagyon függ a költség, jobban, mint a klímahasználattól.

A hosszabb útra utazók figyelmét a Jövő Mobilitása Szövetség arra hívja fel, hogy a nagyobb utazósebesség miatt a városi használatban megszokottnál 30 százalékkal is kisebb utat lehet megtenni egy elektromos autóval, márkától és típustól függetlenül. Tapasztalataink szerint a modern elektromos autók már sokkal inkább „autópályaállók”, 110 km/óra sebességgel a fogyasztásuk nem ugrik meg, 130 km/óra sebességgel már érezhető a hatótávcsökkenés, de már nem olyan drasztikusan, mint 5-6 évvel ezelőtt. Az elektromos autók a megengedett autópálya sebesség átlépését nem díjazzák, akkor az akkuik gyors merülésbe kezdenek. A szövetség szerint a hatótávolságot befolyásolja a csomagok száma és a klímahasználat is: a hűtés például 20 százalékkal is csökkentheti a hatótávot. Tapasztalataink szerint az új, fejlett típusok nem ilyen érzékenyek a klímahasználatra.

A töltések tervezéséhez, illetve „tankolási segítségként” a Jövő Mobilitása Szövetség elnöke, Kárpáti András a plugshare.com weboldalt javasolja. Ez a villanyautósok információs közösségi oldala, ezen az oldalon ugyan töltést indítani nem lehet, de naprakész információkkal szolgálnak az autósok egymásnak a felületen, így ellenőrizni lehet, hogy üzemkész-e a töltő, használták-e azt a megelőző néhány napban. Magyarországon a Mobiliti applikációja az egyik legelterjedtebb, amelyben jól lehet keresni, valamint több más szolgáltató berendezéseit is lehet látni, hasonlóan az drivE.ON applikációhoz. Az elnök felhívták a figyelmet arra is, hogy egy-egy szolgáltató appjában a többi szolgáltató töltőivel kapcsolatos információk nem mindig naprakészek. A foglaltságot általában lehet ellenőrizni a töltőkön, illetve bizonyos szolgáltatók előzetes helyfoglalást is lehetővé tesznek. A töltés indításához applikációnként előzetes regisztráció és a bankkártya adatok megadása szükséges. Meglátásunk szerint ez utóbbi miatt érdemes a lehető legtöbb applikációt időben letölteni és aktiválni.

A szövetség használati tanácsa, hogy utazáskor érdemes folyamatosan kontrollálni, hogy a hatótáv és a megteendő távolság milyen mértékben változik: alapszabályként azt ajánlják, hogy 20 százalék alá ne essen a töltöttség, és 80 százaléknál jobban ne töltsék fel az autókat, de az sem probléma ha egyszer-egyszer 100 százalékra töltik az akkumulátorokat. Tanácsunk szerint ez utóbbi „nem teljesen feltöltős”, akkumulátor óvó gyakorlat a hétköznapi rövidtávos használatban életszerű, utazáskor érdemes teletölteni az akkut, nem fog tőle tönkremenni.