A holland nijmegeni Radboud Egyetemnek az exeteri és a cambridge-i egyetemmel közös kutatása arra irányult, hogy pontosan felmérje az elektromos autókhoz köthető szennyezőanyagkibocsátást. Természetesen nem a működési területükön, hanem az energiatermelési helyeket tekintetbe véve. A villanyautókhoz köthető károsanyagmennyiséget a gyártás, és a villamosáram előállítását is figyelembe véve számították. A holland egyetem érdeklődése a téma iránt érthető, hiszen Hollandiának komoly gondjai vannak az országos széndioxid kibocsátással, így keresik az utakat, miként csökkenthetnék azt, hiszen emiatt már EU büntetést is kaptak.

Vizsgálódásukban arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy a villanyautók gyártása és használata összességében akkor is kevesebb karbonkibocsátással jár, ha az üzemanyaguk, tehát az elektromos áram jelentős részét fosszilis energiahordozókból állítják elő. Ez azt jelenti, hogy a világ 95 százalékán a jelenlegi körülmények között is előnyösebb a klímára nézve az elektromos autók használata, mint a belső égésű motorral ellátottaké.

Az öt százalék kivételt olyan helyek képezik, mint Lengyelország, ahol a megtermelt áram többsége széntüzelésű erőművekből származik. Olyan országokban, mint Svédország vagy Franciaország, ahol megújuló energiaforrásokból vagy atomerőművekből származik a villamosáram többsége, egy-egy elektromos autó szennyezőanyag-kibocsátása teljes élettartama alatt 70 százalékkal is kisebb lehet, mint a hagyományos autóké. Nagy-Britanniában ez az adat 30 százalék – ami összességében sokat számít, de a lakosság ennél többet várna.

A legtöbb országban néhány éven belül a rossz hatásfokú elektromos autók is kevesebb szennyezőanyagot bocsátanak majd ki, mint a legtöbb új benzines autó, mivel az elektromos áram termelése kevesebb karbonkibocsátással fog járni – állítják a kutatók, akik szerint 2050-ben már minden második autó elektromos meghajtású lesz, világméretekben évi 1,5 gigatonnával csökkentve a szén-dioxid-kibocsátást, ami megfelel Oroszország jelenlegi teljes emissziójának.