Május elsejétől a rendőrségi hitelesített sebességmérők által mért érték a jogilag elfogadott sebesség, amellyel a megmért jármű haladt. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a korábban a mérési határérték beállításához alkalmazott 3 km/órás illetve 3 százalékos „tűrést” a sebességellenőrzések során már nem alkalmazzák. Mindez egy mérési eljárásban történt változtatás, és a szabályosan közlekedő autósoknak az életében nem hoz változást. Óberling József r. ezredest, rendőrségi főtanácsost, az Országos Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztály vezetőjét kérdeztük a változás kapcsán, hogy eloszlassuk a sebességmérésekkel kapcsolatos tévhiteket:

Mi indokolta a változtatást?

A személysérüléses közúti közlekedési baleseteknél még mindig toronymagasan vezető baleseti ok a gyorshajtás. Nem kell ahhoz szakembernek lenni, hogy belássuk, hogy egy baleset bekövetkezésének lehetősége, illetve a sérülés súlyossága hatványozottan arányos a sebesség nagyságával. Ezért minden eszközzel el kell érni, hogy a járművezetőkben ez tudatosuljon. Ennek egyik eszközeként döntöttünk arról, hogy 2023. május 1-től a korábbi gyakorlat helyett már nem alkalmazunk a hitelesítési hibahatárokat. Azt várjuk ettől, hogy a járművezetők fokozottabban fognak figyelni a megengedett legnagyobb sebesség megtartására, és inkább a jelzett sebességhatár alá veszik a haladási sebességüket.

Mit jelent pontosan ez a mérési hibahatár? Mitől lehet május elsejétől figyelmen kívül hagyni?

Tévedés van a kérdésben, pont, amit sokan félreértenek! A sebességmérőknek soha nem volt „mérési hibahatáruk”, amit így szoktak emlegetni, az a mérésügyi hatóság hitelesítési eljárása során meghatározott egyfajta metrológiai követelmény. A hitelesítési eljárás során azt vizsgálják, hogy az eszköz meghatározott számú mérés alkalmával a mérési etalonhoz képest milyen szórással állapítja meg a mért értéket. Amennyiben ennek során a sebességmérő nem ad olyan értéket, amely kívül esik a hitelesítési hibahatáron, akkor az hitelesnek tekintendő. Egyébként a mérésügyről szóló törvény is erről rendelkezik, amikor azt mondja, hogy a hitelesített mérőeszközt – az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy annak nincs a mérési eredményt befolyásoló hibája. Újabban a sebességmérők hitelesítési jegyzőkönyvében már nem is adják meg a hitelesítési hibahatárt, ami szintén indokolja az alkalmazásának a kivezetését a mérési gyakorlatból.

Pontosan miképp érinti a közlekedőket ez a változtatás?

A szabályosan közlekedőket sehogy. Ugyanakkor valóban igaz, hogy akár 1 km/órás mért sebességtúllépés is szankcionálható.

A gyorshajtást különböző eljárásokban bírságolja a Rendőrség. Van szabálysértés és van közigazgatási bírság. Ezekben milyen változásra számíthatunk?

Abban az esetben, ha a gyorshajtáson kapott járművezetőt megállítják, akkor a túllépés mértékéhez képest lehet szabálysértési eljárásban, illetve közigazgatási eljárásban elbírálni a jogsértést. Mindaddig szabálysértés a gyorshajtás, ameddig nem éri el a közigazgatási bírság jogszabályban meghatározott alsó értékét a sebességtúllépés. Szabálysértés esetén az intézkedő rendőr dönti el, hogy helyszíni bírságot alkalmaz vagy szabálysértési feljelentést tesz, de ha úgy ítéli meg, hogy a figyelmeztetés is kiváltja a járművezetőnél a kellő hatást, akkor ezt is alkalmazhatja.

Amennyiben a jármű sebességének értéke eléri vagy meghaladja a közigazgatási bírságra vonatkozó értéket, akkor az dönti el a további eljárást, hogy az intézkedéskor megállítják-e a járművet. Amennyiben igen, úgy a járművezetővel szemben fognak közigazgatási bírságot alkalmazni. Viszont, ha a járművet nem állítják meg, akkor az objektív felelősség alapján a jármű üzembentartójának vetnek ki közigazgatási bírságot. Fontos, hogy közigazgatási eljárásban nincs meg a mérlegelési lehetőség az alkalmazott szankcióval kapcsolatban, itt kötelező a jogszabályban meghatározott összegű bírságot kiszabni.

Ha jól értem, akkor az 1 km/óra sebességtúllépés miatt csak akkor számíthat a járművezető bírságra, ha megállítják?

Nem, ez így nem igaz. A kismértékű sebességtúllépéseket szabálysértési eljárásban vizsgálják. Itt is megvan annak a lehetősége, hogy a szabálysértési hatóság az eljárás során azonosítsa a járművezetőt. Persze az intézkedéseink során arra törekszünk, hogy a helyszínen tegyünk pontot az ügy végére.

Az egyértelműség kedvéért nézzünk egy-egy példát! Mi történik, ha valakit 52 km/óra sebességgel mérnek be lakott területen 50 km/óra megengedett legnagyobb sebeséghatár mellett, illetve akkor, ha autópályán 130 km/órás megengedett sebességnél 151 km/órával fut bele a „traffipaxba”?

Május 1. előtt az 52 km/óra mért értékből levontunk 3 km/órát, így a kapott 49 km/óra megállapított sebesség alapján nem követett el szabálysértést a járművezető, így nem is intézkedtünk. Ma – ennél a példánál maradva – a mért sebességen nem változtatunk, ezért a járművezetővel szemben szabálysértés miatt intézkedünk.

A 151 km/óra sebesség esetén május 1. előtt levontunk 3%-ot, igy a megállapított sebesség 146.5 km/óra lett. Ez a túllépés, ha nem történt megállítás, korábban nem volt szankcionálható. Ugyanakkor most a 151 km/óra sebességet nem csökkentjük 3%-kal, így ez a gyorshajtás már megállítás nélkül is, az objektív felelősség alapján bírságolandó 30.000.- Ft-tal.

Mi van abban az esetben, ha valakit május 1. előtt mértek be, de a bírságot csak ez után szabják ki?

Senkit nem érhet joghátrány, ezért a május 1. előtt detektált jogsértéseknél a régi rend szerint állapítjuk meg a szankciót, függetlenül attól, hogy a hatóság a döntését csak ezen időpont után hozza meg.

A napisajtóban olvasható, hogy az új eljárásrend azért nem fair a Rendőrségtől, mert az autók sebességmérője is csal, főképp az öregebb kocsiké. Ez valóban így van?

Határozott nem a válasz. Az autógyártók a járművek sebességmérőját pozitív tűréssel gyártják, tehát ez azt jelenti, hogy vagy pontosan mutatják a haladási sebességet, vagy valamelyest többet mutatnak annál. Itt alapvetően nem kell nagy eltérésre gondolni, városi sebességeken elhanyagolható a mérési eltérés, autópályatempón már észrevehető, például 130 km/órát mutat a műszer, a kocsi pedig valójában 126 km/órával halad – a haladási sebesség növekedésével arányosan nő a mért és valós érték eltérése. Márkánként, típusonként, autónként eltérő a mérők pontossága, de újra hangsúlyozzuk, hogy a gyártók gyakorlata szerint, ha csal is az óra, azt mindig „felfelé” teszi. Persze más kérdés egy műszaki hiba, vagy például egy rossz méretű, nem a kocsira való gumiabroncs használata. Ez utóbbi akkor gond, ha az abroncs átmérője nagyobb a gyárilag szerelt gumiabroncsénál. Ekkor ugyanis változik a végáttétel, ugyanazon motorfordulatszámoknál magasabb sebességgel fog haladni a jármű. Ez fordítva is igaz, kisebb átmérőjű kerékkel a kocsi sebességmérője a valós haladási értéknél többet fog mutatni – nagyon kis mértékben így van ez a gumikopás esetén, vagy a túl puha abroncsnál. Ha valaki kíváncsi, hogy csal-e az órája, ma már gps-alapú eszközzel, vagy okostelefon alkalmazással ellenőrizheti a sebességmérője pontosságát. Arra kell figyelni, hogy a GPS-alapú eszközök és alkalmazások időben valamelyest késésben vannak, tehát nem pont az adott pillanatnyi értéket jelzik ki, tehát ellenőrzéskor érdemes például fél percig tartani az ellenőrizni kívánt 50-70 vagy 130 km/órás sebességet, lehetőleg gyérforgalmú, vagy üres útszakaszon és segítőt alkalmazva, aki kezeli a GPS-eszközt. Mindemellett a jármű jó műszaki állapota a kocsi használójának a felelőssége, tehát ha valakinek rossz a sebességmérője akkor a Rendőrségtől nem várható el ennek a tolerálása, hiszen műszakilag nem megfelelő állapotú járművel elméletileg nem lehet részt venni a közúti közlekedésben.