A Századvég Politikai Iskola Alapítvány közvélemény-kutatást végzett a felnőtt magyar lakosság körében 2018. november 14-24. között. A kutatás egyéb témakörök mellett közúti közlekedésbiztonsággal kapcsolatos kérdésekre is kitért. A felmérés során 1001 véletlenszerűen kiválasztott felnőttkorú személyt kérdeztek meg az úgynevezett CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna. A mintavételből fakadó hibákat iteratív súlyozás segítségével korrigálták. A megkérdezettek összetétele a legfontosabb szociodemográfiai tényezők szerint (nem, kor, iskolai végzettség, településtípus) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak.

A most közzétett kutatás alapvetően két kérdésre kereste a választ (a második kérdés öt alkérdést tartalmazott). A cikkben található valamennyi adat és megállapítás a Századvég említett szakpolitikai tanulmányából, annak „A közutak közlekedésbiztonságával kapcsolatos lakossági attitűd, és a lakosság véleménye közlekedésbiztonsági helyzetről – II. rész” című fejezetéből lett kiemelve.

1. kérdés: „Ön szerint hogyan lehetne a leghatékonyabban fellépni a gyorshajtókkal és az agresszív , a szabályokat súlyosan megszegő járművezetőkkel szemben? (%)”

Az első kérdésnél a megkérdezettek többsége a rendőri jelenlét növelésében látta a közlekedésbiztonság javításának optimális irányvonalát. Ezen belül minden második megkérdezett (50,8%) a fix kamerák által nem felügyelt útszakaszokon szorgalmazta korszerű technikai eszközök alkalmazását, míg a második legnagyobb csoport (az érintettek egyharmada, 33,8%-a) több automata sebességellenőrző kamerát tartana szükségesnek. A pénzbírság emelésével azonban csak minden tízedik megkérdezett értett egyet.

A korcsoportok alapján történő megkülönböztetésnél az látható, hogy a 18 és 29, valamint a 30 és 39 év közöttiek nagyobb arányban vélték úgy, hogy a büntetési tételek emelése megoldás lehet. Az ennél idősebb személyek – különösen a 60 évnél idősebbek – a rendőri jelenlét emelésében és a sebességellenőrző kamerák számának emelésében látták inkább a megoldást.

A válaszokat az érintettek anyagi-vagyoni helyzete is részben befolyásolta: minél jobb körülmények között élőnek vélte magát a válaszadó, annál inkább a pénzbüntetés emelését választotta a sebességmérő kamerákkal szemben. Ezzel szemben a kevésbé jó anyagi helyzettel rendelkezők és a falun élők kisebb hányadban tartották jó megoldásnak a pénzbírság összegének emelését.

2. kérdés: „A közlekedés biztonság javítása, valamint a személyi sérüléses és halálos balesetek elkerülése érdekében szükségesnek tartja-e…

– a fix sebességmérő eszközök számának növelését?

– a mobil sebességmérő eszközök számának növelését?

– az arra alkalmas útszakaszokon az átlagsebesség-mérés alkalmazását?

– civil szakértők bevonását a balesetmegelőzési munkába?”

– az elkövetett szabálysértések felderítését biztosító eszközök számának növelését?””

– Fix sebességmérő eszközök számának növelése

A megkérdezettek 81,2%-a tartaná szükségesnek ezt az intézkedést, 18,3%-uk „nem”-mel felelt, míg 0,5% nem tudott, illetve nem válaszolt erre a kérdésre.

A korcsoportok szerinti csoportosításnál az látható, hogy a 18 és 29, valamint a 30 és 39 év közöttiek mérsékeltebb arányban tartották szükségesnek ilyen eszközök kihelyezését, ám az igen válaszok aránya még körükben is meghaladta a 70%-ot. Az iskolázottság alapján egyetlen nagyobb eltérés vehető észre: a nyolc általánossal rendelkezők szinte mind azt felelték, hogy szükséges ezen eszközök számának emelése. A gyermekesek kicsivel nagyobb arányban támogatták ezt, mint a gyermektelenek.

– Mobil sebességmérő eszközök számának növelése

Az intézkedés támogatottsága a megkérdezettek körében 77%-os. A nők kissé nagyobb arányban álltak ki ezen eszközök számának emelése mellett. A korcsoportok alapján ugyancsak az azonosítható, hogy a 18 és 29, valamint a 30 és 39 év közöttiek kevésbé tartották szükségesnek a mobil sebességmérők nagyobb számban történő felhasználását. Az oktatási háttér szerint a nyolc általánossal rendelkezők körében regisztrálták az „igen” válaszok legnagyobb arányát. A regionális klasszifikációból kiderült, hogy a nyugat-magyarországiak nagyobb arányban tartották szükségesnek a mobil sebességmérő eszközök fokozottabb felhasználását. A gyermekesek jóval nagyobb számban álltak ki utóbbi mellett, mint a gyermektelenek, ám főképp azokra volt ez igaz, akiknek gyermeke már betöltötte a 18. életévét.

– Átlagsebesség mérés alkalmazása

A megkérdezettek 74,7%-a helyeselné ezt a módszert. A nők sokkal inkább szükségesnek tartották az átlagsebesség-mérést, mint a férfiak. A két csoport között több mint 20%-os különbség volt azonosítható! A korcsoportok alapján történő klasszifikáció az 50 és 59 év közöttiek, valamint a 60 évnél idősebbek körében mért nagyobb támogatottságot, míg a többi kategóriában kicsivel 30% fölött volt azok aránya, akik ezt nem vélték szükségesnek. A gyermekesek ebben az esetben is nagyobb arányban támogatnák e tevékenységet, ám elsősorban a 18 évnél idősebb gyermeket nevelők tolták el az átlagot.

– Civil szakértők bevonása

A civil szakértők bevonását a baleset-megelőzési munkába három megkérdezettből 2 fő támogatta (összesített arány 66,2%), különösen a nők adtak nagyobb arányban ilyen választ.  Az egyes szempontok szerinti megkülönböztetések alapján az látható, hogy a 18 és 29, valamint a 30 és 39 év közöttiek kevésbé tartották szükségesnek ezt az intézkedést, és hasonlóan vélekedtek a jobb körülmények között élők, valamint a Budapestiek. Ezzel szemben az átlagosnál nagyobb támogatásukról biztosították ezt a javaslatot a nyolc általánossal rendelkezők, a nyugat-magyarországiak és a gyermeket nevelő szülők.

– Felderítést biztosító eszközök számának növelése

Az elkövetett szabálysértések felderítését biztosító eszközök számának növelésével a megkérdezettek 62%-a értett egyet. A nők jóval szükségesebbnek tartották ezt az intézkedést, mint a férfiak, a két csoport közti különbség valamivel meghaladta a 20%-ot.

A felderítésre alkalmas eszközpark bővítését a legnagyobb arányban a 18-29 évesek, és a tehetősebb anyagi helyzetűek érezték feleslegesnek, míg az 50-59 évesek, a nyolc általánossal rendelkezők, a kevésbé jó anyagi helyzetűek és a gyermekesek inkább üdvözölnék ezt a lépést.