Az öregedés egyéni folyamat, amely mindenkénél másképp zajlik. Persze vannak olyan egészségügyi problémák, amelyeket nehéz elkerülni: ilyenek a látáscsökkenés, a hallásproblémák, a reflexek lassulása, a koncentráció és a figyelem fenntartásának nehézsége, illetve a mozgásszervi problémák. Az említettek a mindennapokban is szokásrendváltást, figyelmet kívánnak, az utakon azonban veszélyesek is lehetnek.
Valóban veszélyt jelentenek az idősek?
Sok az idős sofőr az utakon. Elsősorban nem a sokat emlegetett elöregedő társadalom-elmélet miatt, egyszerűen Magyarországon a tömeges jogosítványszerzés a késő hetvenes-, és a nyolcvanas években vált jellemzővé. Így ez az első, széles körben jogosítványhoz jutó generáció ért be az időskorba, számukra a vezetés természetes, az életmód része, és élnek is vele, amíg lehet, jelenlétük az utakon természetes, ugyanúgy mint a kezdő sofőröké.
Arról azonban megoszlanak a vélemények, helyes-e egy bizonyos életkor fölött a volán mögé ülni? Az átlag vélekedés szerint az idősebb generáció nagyobb kockázatot jelent az utakon, mint a fiatalság, a statisztikai alapján azonban korántsem ennyire fekete-fehér a helyzet: a Swansea University 2016-os kutatásai azt mutatják, hogy a 70 év feletti sofőrök 3-4-szer kevesebb balesetet okoznak, mint a 17-21 év közötti korosztály, ugyanakkor a 75 év feletti számadatokban megfigyelhető egy enyhe kiugrás. Az elemzés a balesetek típusaira is kitér, az eredmények pedig arról számolnak be, hogy a fiatalok körében a balesetek többnyire gyorshajtás és a jármű feletti kontroll elveszítésének a számlájára írhatók, míg az idősebb korosztálynál a koccanások a jellemzőek, amelyek általában a figyelmetlenségre vezethetők vissza.
Professzor dr. Nemes György traumatológus, a Közlekedéstudományi Egyesület Közlekedésegészségügyi Szakosztályának elnöke így fogalmazott: „az idősebb sofőrök reakcióideje nagyobb a fiatalsághoz képest, ugyanakkor az is igaz, hogy lassabban és átgondoltabban közlekednek: odafigyelnek az autó műszaki állapotára, betartják a biztonsági előírásokat, jellemzően nem vezetnek alkoholos befolyás alatt, sem pedig éjszaka vagy rossz időjárási körülmények között.”
Így őrizhető meg a biztonság
Az egészség – fizikai és mentális formában is – kulcsfontosságú a biztonságos közlekedésben, így az idős sofőröknek érdemes az átlagosnál gyakrabban felkeresni a háziorvost és elvégeztetni egy általános ellenőrzést: a látásélességet normál körülmények között is célszerű évente tesztelni, majd a változásokhoz mérten igazítani szemüveget, vagy a kontaktlencsét. Hasonló a helyzet a hallással is, szintén ajánlott bizonyos időközönként megvizsgáltatni, ha pedig a háziorvos hallókészülék viselését írja elő, azt feltétlenül használni kell autóvezetés közben is. A jó alvás is csodákra képes, érdemes az esti rutint úgy kialakítani, hogy a pihentető alvás meglegyen. Időskorban gyakori panasz az alvászavar és az álmatlanság, ezekről szintén érdemes szakemberrel konzultálni, és azt is ellenőrizni, hatással vannak-e a nyugtató-altató készítmények a vezetési képességre.
Az autóban ülve kiemelten lényeges a megfelelő koncentráció és figyelem: ki kell tapasztalni, hogyan sikerül a leghatékonyabban fenntartani a figyelmet, hiszen fontos odafigyelni a követési távolság betartására, illetve arra, hogy az autó a forgalom ütemének megfelelően, a többi járművel harmóniában haladjon. Fontos az idősek esetében is, hogy a sofőr tisztában legyen saját képességeivel. Ha bizonyos forgalmi szituációk kényelmetlennek vagy nyugtalanítónak tűnnek, érdemes azokat elkerülni: legyen szó egy forgalmas kereszteződésről vagy a magas sebességet megkívánó autópályákról.
Az intő jelek
Az öregedés egyáltalán nem jelenti azt, hogy örökre el kell búcsúzni a vezetéstől, viszont van néhány intő jel, amelyet felfedezve érdemes elgondolkozni azon, biztonságos-e a volán mögött maradni. Magyarországon ugyan nincs felső korhatára a jogosítványszerzésnek, viszont a kor előrehaladtával egyre rövidebb időtartamon belül – 40 éven felül már ötévente, 65 éven felül háromévente, 70 után pedig kétévente – kell megújítani a jogosítványt, a döntés pedig a háziorvos kezében van.
A látáscsökkenés eredményeként homályossá válhatnak a közlekedési táblák és lámpák, a hallásproblémák pedig a megkülönböztető jelzések, vagy a dudálás figyelmen kívül hagyásával járhatnak. A memóriaproblémák megnyilvánulhatnak abban, hogy az idős sofőr eltéveszti a kijáratokat, elfelejt irányjelzőt használni, esetleg eltéved, a reflexek csökkenése hirtelen fékezéssel vagy sávváltásokkal járhat. Ha a sofőr ezen problémák közül bármelyikkel egyre gyakrabban szembesül, érdemes a háziorvoshoz fordulnia, és kikérni a véleményét a jogosítvánnyal kapcsolatban!
Felismerés és támogatás
A legfontosabb, amit az idős sofőr tehet, az a felismerés és az elfogadás. Természetes, hogy az idő előrehaladtával egyes képességek csökkennek: előfordulhat, hogy valaki 40 éven keresztül tökéletesen és balesetmentesen közlekedett, a megváltozott egészségügyi kondíció azonban már nem teszi lehetővé, hogy beüljön a volán mögé. Ezt rendkívül nehéz elfogadni és feldolgozni, egy hasonló szituációt követően az idős ember akár depresszióba, elszigeteltségbe is zuhanhat, hiszen az emberek ma a jogosítványukat a függetlenség szimbólumaként tarthatják számon. Ebben a helyzetben nagy segítséget jelenthet a család őszintesége, aki tisztelettel, előítéletek és általánosítás nélkül képes meggyőzni az idős családtagot arról, hogy az autóvezetés többé nem biztonságos a számára. Sokat segíthet más mobilitási alternatívák felkínálása a család vagy a rokonok részéről, így az idős családtag nem érzi majd úgy, hogy teljesen el lett vágva a külvilágtól.
