A közúti közlekedés szabályain belül több európai ország alkalmazza az úgynevezett biztonsági folyosót, mely baleset bekövetkezése esetén a hatóságok gyors helyszínre érkezését, az életmentést, a gyors eljárást és a károk csökkentését hivatott biztosítani. A biztonsági folyosóról (angolul: „emergency korridor”)” az Európai Közúti Biztonsági Tanács (ETSC) egy animációs rövidfilmet készített, melyet eddig mintegy félmillióan láttak, s több ezren osztottak meg a szervezet facebook platformján.

A biztonsági folyosó lehetővé teszi, hogy a sürgősségi járművek gyorsabban elérjék a baleset (ütközés) helyszínét és megkezdjék a mentési munkálatokat. A folyosó kialakításához feltétlenül szükséges, hogy a járművek a lehető legkorábban szisztematikusan, szervezett módon szétváljanak, és ezt a helyzetet fenn is tartsák a forgalmi torlódás teljes időszaka alatt. Olyan széles folyosó – lehetőleg három méter széles szabad út – kialakítására van szükség, mely a nagyobb járművek (katasztrófavédelmi járművek, elszállítást végző járművek stb.) gyors áthaladását is biztosítja.

A biztonsági folyosók kialakításának kötelezettsége nem képezi részét valamennyi európai ország közlekedési szabályainak, ezt az intézkedést még viszonylag kevés országban alkalmazzák: például Ausztriában, Csehországban, Németországban, Magyarországon, Luxemburgban, Szlovéniában és Svájcban. A szabályt nem alkalmazó országokban a biztonsági folyosók intézménye kevéssé ismert.

A kapcsolódó kutatások azt mutatják, hogy a biztonsági folyosók kialakítása akár 40%-kal is megnövelhetik a súlyos balesetben megsérült személyek túlélési esélyeit azáltal, hogy lehetőség nyílik a sürgősségi ellátás és a szükséges orvosi segítségnyújtás mielőbbi megkezdésére.

Háttér

Ha a közúton személysérüléses közlekedési sérüléses baleset történik, elsődleges feladat a sérülteknek történő segítségnyújtás, a mentők és a rendőrség értesítése. Fontos továbbá, hogy a helyszínt eredeti állapotában kell a hatóságok kiérkezéséig biztosítani. Osztott pályás utakon ritkább az egyjárműves, azaz szakmai terminológiával élve a „magános” balesetek száma, hiszen az esetek többségében legalább két jármű van érintve a balesetben. A megrongálódott járművek gyakran akadályozzák a forgalmat, jó esetben csak egy forgalmi sávot, míg rosszabb esetben akár a teljes útpályát is lezárhatják. A kialakult forgalmi torlódás során nagyon fontos, hogy a járművek vezetői hagyjanak egy olyan szabad folyosót, úgynevezett biztonsági folyosót, ahol haladva a különböző hatóságok és a mentést végző jármű(vek) meg tudják közelíteni a baleset helyszínét.

Magyarországon idén hét éve lépett hatályba az a rendelkezés, mely a gyorsforgalmi utakon, valamint a négy, vagy több sávos utakon biztonsági folyosó kialakítására kötelezi a közlekedőket, amennyiben ott torlódás keletkezik, illetve a forgalom valamely okból (többnyire baleset, ritkábban természeti csapás stb.) leáll. A Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása (KRESZ) 37. § (8) bekezdése  szerint az azonos irányú forgalom számára két vagy ennél több forgalmi sávval rendelkező autópályán és autóúton kialakult forgalmi torlódás esetében megkülönböztető és figyelmeztető jelzést használó járművek akadálytalan továbbhaladásának biztosítása érdekében a belső (bal szélső) forgalmi sávban közlekedőknek szorosan a forgalmi sáv bal szélére kell húzódniuk, az egyéb forgalmi sávokban közlekedőknek a forgalmi sávban a lehetséges mértékben jobbra kell húzódniuk.

A tapasztalatok alapján a közúton közlekedők a biztonsági folyosót csak kevés esetben alakítják ki, ami egyértelműen a mentés rovására megy. A baleseti helyszín megközelítésének korlátozása sajnálatos módon akár emberi életbe is kerülhet, de a helyszíni eljárás lefolytatását, a sérült jármű elszállítását, valamint az út megtisztítását is késlelteti – azaz a forgalmi torlódás jóval több ideig tart.