Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzete – az európai uniós tagállamok döntő többségéhez hasonlóan – az elmúlt időszakban összességében kedvezően alakult. Napjainkban nagyobb biztonsággal lehet közlekedni közútjainkon, mint az elmúlt évtizedekben bármikor. Ez a folyamat azonban korántsem volt töretlen, hiszen az évtizedek során különböző hosszúsági kedvező és kedvezőtlen időszakok váltották egymást.

A rendszerváltás idején a közúti közlekedésbiztonság helyzete drámai képet nyújtott, és az azt követő közlekedésbiztonsági eredmények, valamint az annak biztosításához kapcsolódó feltételrendszer csak hosszú évek munkája révén alakult ki.

A hazai közlekedésbiztonság mélypontja 1990. volt, amikor a balesetben meghalt személyek száma elérte a történelmi maximumot. Abban az évben összesen 2 432 fő vesztette életét közútjainkon, így hazánk volt az egyik negatív példa a közúti biztonság szempontjából kontinensünkön. Akkoriban több országban (Egyesült Királyságban stb.) éppen azért nem javasolták Magyarországot úti célnak megválasztani, mert hazánkban a közlekedés biztonságát túl magas kockázatúnak ítélték.

A 90-es években jelentős erőfeszítések történtek a helyzet javítása érdekében, mely következtében 2000-re a személysérüléses közúti balesetek száma 37%-kal, míg a halálos áldozatok száma 51%-kal csökkent annak ellenére, hogy ebben az időszakban 18%-kal nőtt a nyilvántartásban szereplő hazai gépjárműállomány. Az ittasan okozott balesetek aránya is 15,3%-ról 11,8%-ra csökkent. Az ezredfordulót követően – 2001. és 2006. között – hazánk közlekedésbiztonságát összességében kedvezőtlen statisztikai adatok jellemezték, majd 2007-től kezdődően a trendben határozott irányváltás történt.

A célirányos kormányzati és egyéb beavatkozásokat követően (szabályozási háttér jelentős módosítása, az objektív felelősség bevezetése, a hatékonyabb ellenőrzések, infrastrukturális fejlesztések, preventív munka stb.) 2008 és 2013 között a közúti halálos áldozatok száma soha nem tapasztalt mértékben csökkent, és hasonlóan kedvezően alakultak a személysérüléses közúti balesetek mutatói is. Ez volt hazánk közúti közlekedésbiztonságának legsikeresebb időszaka a magyar baleseti statisztikai rendszer fennállása óta (még a 90-es évek eredményeit is felülmúlva).

2013 után azonban a főbb tendenciák ismét kedvezőtlenné váltak (egy-egy terület, mint például az ittas vezetés és a gyermek áldozatok kivételével) és a 2018. évi előzetes adatok is a személysérüléses balesetek, valamint a közúti halálozások számának eltérő mértékű növekedéséről számolnak be.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018. január 01. és december 31. között összesen 16 757 személysérüléses közúti balesetet okoztak Magyarország közútjain, melyek során 629 fő halt vesztette életét, és 5 496 fő szenvedett súlyos sérüléseket. A közúti balesetek több mint kétharmadát kitevő könnyű sérüléses balesetekben 16 246 fő sérült meg enyhébben. A közúti halálozási adatokat alapul véve a 2018 évi áldozatszám hozzávetőlegesen az 1961 évi helyzetnek felel meg (akkor 622 fő halt meg a közutakon). Hatalmas különbség ugyanakkor, hogy időközben a hazai gépjármű állomány csaknem ötvenszeresére nőtt!

A 2019. évből statisztikai szempontból négy teljes hónap telt el. Örömteli hír, hogy a rendőrség által gyűjtött előzetes – a balesetet követő 24 órás helyzetnek megfelelő adatok – kifejezetten kedvező képet mutatnak, gyakorlatilag valamennyi fő értékelési szempontból. 2019. január 01 és április 30. között a személysérüléses közúti balesetek száma 4,6%-kal csökkent az elmúlt év azonos időszakához képest, míg ennél is nagyobb mértékben, 14%-kal kevesebben vesztették életüket közúti balesetben hazánk útjain. Az idei I-IV. havi 153 közúti halálos áldozat 25 fővel kevesebb a tavaly ilyenkor regisztráltnál, és a 2013. évi 143 áldozat után a második legkedvezőbb időarányos érték évtizedünkben. Reméljük, hogy ez a kedvező irány az elkövetkezendő időszakban tovább folytatódik!