A Másfél fok klímapolitikai szakportál elemzése szerint 2001-2022 között átlagosan évi 53 ködhajlamú nap volt a téli félévben, októbertől márciusig Magyarországon. A legkevesebb, ködnek ideális napot az ország legszelesebb vidékein, a Bakonyban és a hegységek csúcsai környékén mértek. Itt 10-30 nap volt ködhajlamú, míg évi 30-50 napon át volt köd a Dunántúl nyugati felén, Csongrádban és a Tiszántúl Debrecenig tartó részén. Az Észak-Alföldön Debrecentől keletre, a Duna vonalában, a Balatontól nyugatra és délre az országos átlagnál kissé magasabb a ködhajlamos napok száma (50-70 nap), míg a legtöbb ilyen nap délnyugaton és az Északi-középhegység környezetében fordult elő, 70 feletti nappal.

Az elemzés szerint, bár az időszak rövid ahhoz, hogy hosszú távú trendmegállapításokat tegyenek, inkább gyengén csökken a ködgyakoriság Magyarországon. Ezt a helyi gazdaság megváltozása is befolyásolhatja: Miskolc környékén az egykori szocialista ipar eltűnésével csökkent a levegő aeroszol koncentrációja, és vele együtt a rossz látási viszonyok kialakulásának lehetősége. A jövőbeli változásokat modellezve arra jutottak, hogy a párizsi megállapodás betartásával sem várható számottevő változás a jelenhez képest, sőt még nagyon enyhén növekedhet is a ködgyakoriság.

Amennyiben viszont a pesszimista forgatókönyvnek megfelelően „elszaladnak” a kibocsátások és ezzel együtt a feltételezett globális felmelegedés, akkor országos átlagban évi 5, illetve 7 napos csökkenésre lehet számítani a század közepére és végére, de a Duna déli vonalában és Debrecentől keletre évi 10-14 nappal is csökkenhet a ködhajlam. Ez közlekedésbiztonsági szempontból kedvező volna, azonban a klímaváltozás összes többi feltételezett negatív hatása is fennáll.