Az elektromos autók hatótávnövelésén dolgozva gondoltak ki új fűtési elképzeléseket a Fordnál. Az elektromos autók fűtése alapelképzelésében azonos a belső égésű motorokat használó kocsikhoz: a belső térbe meleg levegőt fújva oldják meg a fűtést. Persze a két üzemmódú jármúfajta között alapvető különbség, hogy a belső égésű motorral szerelt járművek esetén üzemmeleg állapotban a motor veszteséghőjét használjuk fűtésre, tehát olyan energiaforrást, amely amúgy veszendőbe menne, míg az elektromos autók esetén a fűtés alapvetően elektromosan megoldott, tehát az akkumulátorokban tárolt villamos energiát kell használni a fűtésre (a bonyolultabb elektromos autók szintén tudnak veszteséghőből is, illetve hőszivattyú megoldással meleget szállítani az utastérbe, de ezek a megoldások vagy nem alkalmasak a teljes kívánt fűtésteljesítmény előállítására, vagy szintén hasznos energiát vonnak el a motorüzemtől, tehát mindenképppen használják, és ekképpen merítik az akkut).

Visszatérve a Ford megoldásra, arra gondoltak, hogy a levegő helyett az utastéri berendezést fűtenék – mint részben történik ez régóta az autóknál, mint ülésfűtés, kormányfűtés. Igazán az ötlet is onnan eredhet, hogy a villanyautósok is sokan az ülésfűtéssel oldják meg a melegigényüket, amely kevesebb energiát kíván, mint a légtér felfűtése. Elsősorban olyan felületeket fűtenének a Fordnál, amelyekkel az utasok közvetlenül kapcsolatba kerülnek, magyarul hozzáérnek, de részben olyanokat is fűtenének amelyek sugározzák a hőt az autóban ülők felé. A felületek melegítése 13 százalékkal kevesebb energiát igényel, mint a levegő felfűtése. Ezzel a megoldással hideg időben egy feltöltésből öt százalékkal nagyobb hatótávolság hozható ki. A felületfűtés mellett szól, hogy hidegben az ajtókat vagy az ablakokat nyitva az autóban gyorsan csökken a hőmérséklet, így a klímarendszerrel megtermelt hő gyorsan elillan, viszont a fűtött felületek továbbra is melegek maradnak. A fordosok felszereltek egy Ford E-Transitot fűtött kartámaszokkal, padlószőnyegekkel, ajtópanelekkel, napellenzőkkel, valamint egy kormánykerék mögé beépített fűtőpanellel. A tesztek során mintaként szolgált számukra egy csomagkézbesítő, egy speciális termékeket szállító fuvarozó és egy iparos 350 kilométert felölelő munkanapja Kölnben és a város környékén. Az élő tesztek alapján számították ki az energiafelhasználási mérlegeket.