Aki a napi ügyeit intézi autóval, miért szisszen fel, ha a harmincas sebességkorlátozásról hall? És a németeknek miért fáj annyira, ha nem mehetnek az autópályán kétszázzal? Az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózatának (ROADPOL) a főtitkárával beszélgettünk.
Csak akkor lehet jelentősen csökkenteni a közlekedési balesetek számát, ha a megelőzés valamennyi pillére stabilan áll: a rendőri jelenlét az utakon, a média támogatása, az edukáció és a fejlett infrastruktúra – vallja Heinz Albert Stumpen a ROADPOL főtitkára. Az európai országok közlekedési rendőrségeit összefogó nemzetközi szervezet vezetője arról is beszélt, hogyan lehet párbeszédet kezdeni a járművezetők és a rendőrség között, s hogy a németeknek miért olyan fontos a sebességhatár nélküli száguldozás.
A Roadpol által szervezett közlekedési biztonsági (ellenőrzési) napokon az átlagosnál jóval több rendőr teljesít szolgálatot az utakon, s ennek meg is van az eredménye: ilyenkor sokkal kevesebb súlyos közúti baleset történik. Ez azt jelenti, hogy a balesetmegelőzés csak a rendőri jelenléttől függ? Vagy azt, hogy az átlagos napokon nem teljesít szolgálatot elég közlekedési rendőr?
H. A. S.: A törvények betartatása a közlekedésbiztonság javításának csak az egyik útja, de közben arra is gondolni kell, hogy mindenhová jusson elég rendőr, a műveletekre, vagy akár a bűnmegelőzésre is. Amikor közlekedésbiztonsági napokat rendeznek és a rendőrök több országban ezerszámra vannak kint az utakon, azzal valóban lehet jó eredményeket elérni, ám ha ezekről az akciókról a médiumok is beszámolnak, és nagy a visszhangjuk, akkor jóval nagyobb hatást lehet elérni. A közlekedésre oktatás ugyancsak nagyon fontos elem, ezt már az általános iskolákban el kell kezdeni, de a felnőttekről sem szabad elfeledkezni, például az olyan hírességek, mint Mika Hakkinen, üzeneteivel kell megtalálni a már volán mögött ülőket. És bár ez nem a rendőrökre vonatkozik, nagyon lényeges az infrastruktúra minősége is.
Egyre több városban csökkentik harmincra a korábban ötven kilométer óránként sebességet, legutóbb Párizs lépett. Ez lenne a megoldás?
H. A. S.: Ez nagyon hasznos lenne. Tudjuk a statisztikákból, hogy a gyalogosok és a kerékpárosok a forgalom leginkább sérülékeny résztvevői. Őket pedig elsősorban a városokban ütik el a járművek. Van egy mondásunk, amely szerint a városok közötti utakon az emberek az autójukban halnak meg, a városokban pedig a járművek előtt. A balesetek adatainak elemzésekor pedig az is kiderül, ha valakit 50-55 km/órás sebességgel ütnek el, akkor tízből kilenc eset halálos kimenetelű. Ha viszont 30 km/órás sebességgel halad a jármű, akkor tíz emberből kilenc túléli a gázolást.
Miért nehéz mégis meghozni ezt a döntést?
H. A. S.: Tisztában vagyunk azzal, hogy az emberek gyűlölnek harminccal haladni, mert úgy érzik, soha nem érnek el az úticéljukhoz. De a valóságban az a helyzet, hogy az autóval megtett városon belüli utak a legtöbbször 4-5, legfeljebb 10 kilométeresek, és ebből is jó pár kilométer a belvároson belülre esik, ahol aligha lehet gyakorlati okokból a dugóban 20 km/órás sebességnél gyorsabban haladni. Ez pedig azt jelenti, hogy ezen utak esetében a különbség egy-két perc. Érzésben valóban nagy különbség van a megszokott 50 km/órás sebesség és a 30 km/óra között, de meg kell szoknunk a változást, hiszen a nagyvárosok sorra csökkentik a megengedett haladási sebességet.
Közben gyorsan nő az elektromos rollerek és elektromos kerékpárok száma, ez pedig újabb gondot jelent…
H. A. S.: Ha azokra összpontosítunk, akik használják ezeket az eszközöket, akkor nagyon fontos, hogy viseljenek sisakot. Nagyon sok város már kötelezővé tette a fejvédőt a 14 éven aluliak számára, de ha jól tudom, felnőttek esetében még sehol sem vezettek be ilyen kötelezettséget. Bonyolítja a helyzetet, hogy a városi infrastruktúra tervezői nem voltak felkészülve az elektromos rollerek tömeges megjelenésére. Münsterben lakom, a kerékpárosok egyik fővárosában, ahol 20-30 év alatt volt idő kiépíteni a megfelelő biciklis infrastruktúrát. De nálunk is komoly gondot okoz az elektromos rollerek és kerékpárok megjelenése. Ezek a járművek ugyanis gyorsan haladnak, és úgy tűnik, hogy már nem elég egy biciklisáv, hanem kettő kellene a normális tempóval haladók, illetve a rohanók számára. De már közelednek az önvezető autók is, és ezek tömege megjelenése újabb nehézségeket támaszt majd.
Az országok nagy részében nem túl jó a járművezetők és a rendőrök viszonya, az autósok sokszor úgy érzik, a rendőrök csak azért büntetnek, hogy meglegyen a kötelező bevétel. Hogyan lehet párbeszédet kezdeni az autósok és a rendőrök között?
H. A. S.: Ez elsősorban a rendőrségek a társadalmi kapcsolatokért felelős részlegének a feladata. Amikor különféle sebességellenőrző akciókat hajtunk végre, akkor sokszor halljuk, ezt csak azért tesszük, mert növelni akarjuk a város, a tartomány, vagy Németország esetében a szövetségi kormány bevételeit. De ez nem igaz. Mi nem az autósok pénzét akarjuk, hanem azt, hogy az emberek betartsák a szabályokat. Franciaországban engem is megbüntettek a rendőrök, mert 51 km/órás sebességgel bemértek egy ötvenes szakaszon és hatvan eurót kellett fizetnem. Németországban 55 km/óra értéknél kezd mérni a radar, és ha megbüntetnek, 30-40 eurót kell fizetni. Franciaországban az ember így tudja, hogy sokat kell fizetni a gyorshajtáért. Az is azt mutatja, hogy nem pénzgyűjtésről van szó, hogy több országban, például Olaszországban a közlekedési bírságokból befolyt összeg egy részét az infrastruktúra fejlesztésre fordítják.
Németországban viszont még mindig lehet száguldozni az autópályákon. Nem kellene ott is maximálni a megengedett sebességet?
H. A. S.: Kellene a korlátozás, jelenleg az autópályák 75 százalékánál nincs sebességhatár, a maradéknál különféle forgalmi okok miatt kell lassítani. A sebességkorlát hiánya Németországban olyan, mint az amerikaiaknál a fegyverviseléshez való jog. A németek úgy érzik, ez az ő szabadságuk kifejezése, ők akarják eldönteni, mennyivel mennek. A németek ugyanúgy nem adnák fel ezt a szabadságot, mint az amerikaiak a fegyverviselésjogát.
És persze ezt támogatja a német autóipari lobbi is…
H. A. S.: Ezt így persze senki sem mondja ki, de nagyon úgy tűnik, hogy ez a helyzet.
Tovább drágulnak az új autók
Néhány héten belül lejár a türelmi időszak, és az Európai Unió országaiban minden eddiginél szigorúbb károsanyag-kibocsátási előírások lépnek hatályba. Ez rossz hatással lesz az újautó-árakra.
Tovább drágulnak az új autók
Néhány héten belül lejár a türelmi időszak, és az Európai Unió országaiban minden eddiginél szigorúbb károsanyag-kibocsátási előírások lépnek hatályba. Ez rossz hatással lesz az újautó-árakra.
Helyszínelő drónok
Mikor joystickot látni egy baleseti helyszínnél a rendőr kezében, akkor érdemes tudni, hogy nem játszik, hanem helyszínel.
Helyszínelő drónok
Mikor joystickot látni egy baleseti helyszínnél a rendőr kezében, akkor érdemes tudni, hogy nem játszik, hanem helyszínel.
Venom és a VW
A Volkswagen ID. Buzz GTX szerepet kapott a Sony Pictures Venom trilógiájának utolsó filmjében.
Venom és a VW
A Volkswagen ID. Buzz GTX szerepet kapott a Sony Pictures Venom trilógiájának utolsó filmjében.
Gyalogosan is ésszel
Jól eltalált kisfilmet készített a HUMDA a zebrákon való viselkedés bemutatására.
Gyalogosan is ésszel
Jól eltalált kisfilmet készített a HUMDA a zebrákon való viselkedés bemutatására.
Holland közlekedési szokások
Hollandiában 2015 óta a tömegközlekedés és az autóüzemeltetés költségei mintegy 30 százalékkal emelkedtek. Átszálnak inkább két kerékre.
Holland közlekedési szokások
Hollandiában 2015 óta a tömegközlekedés és az autóüzemeltetés költségei mintegy 30 százalékkal emelkedtek. Átszálnak inkább két kerékre.
Alig van, de több lehet
Ötéves távlatban növekedni fog az elektromos járművek aránya a magyar logisztikában a Siemens megbízásából készült ágazati kutatás szerint.
Alig van, de több lehet
Ötéves távlatban növekedni fog az elektromos járművek aránya a magyar logisztikában a Siemens megbízásából készült ágazati kutatás szerint.
Mintaadó Párizs
Hétfőtől kitiltják az áthaladó gépkocsiforgalmat Párizs belvárosában.
Mintaadó Párizs
Hétfőtől kitiltják az áthaladó gépkocsiforgalmat Párizs belvárosában.
Hogy az esés megúszhatóbb legyen
Három új helyszínen telepítettek motoros-alácsúszásgátló szalagkorlátokat a magyar közút és a HUMDA együttműködésében.
Hogy az esés megúszhatóbb legyen
Három új helyszínen telepítettek motoros-alácsúszásgátló szalagkorlátokat a magyar közút és a HUMDA együttműködésében.