A fejlődő dízeltechnika a korábban viszonylag igénytelennek tartott gépet kényes motorrá tette. Ennek oka egyrészt a befecskendezőrendszerek üzemi nyomásának folyamatos emelése, ami miatt sokkal pontosabb illesztésű alkatrészeket kezdtek alkalmazni az üzemanyagellátó rendszerben. A kényesség-faktor emelésének másik tényezője a kipufogógáz utánkezelő rendszerek alkalmazása, valamint a károsanyagkibocsátás csökkentését célzó alkatrészek rendszerbe iktatása.

Az üzemanyagrendszer oldali fejlesztések miatt sokkal kényesebb lett a dízelmotor egyrészt az üzemanyag minőségre-, és tisztaságra, másrészt az alkatrészek kopására. Emiatt kiemelt figyelemmel kell lenni a jó minőségű üzemanyag használatára, de amellett is rendszeresen, a gyári előírásnak megfelelően kell cserélni az üzemanyagszűrőket. Ezek eltömődése esetén az üzemanyagrendszer nem tudja szállítani a megfelelő mennyiségű naftát az üzemeléshez, a motor gyengévé vállhat, vagy leáll (vagy eleve be se indul).

Az üzemanyagrendszer alkatrészeinek a természetes kopása is okoz hibákat. Az üzemanyagszivattyúk, a befecskendezőelemek „kotyogóssá” válása egyrészt szintén elégtelen szállítási kapacitást okoz, illetve nem megfelelő minőségű üzemanyagporlasztás is lehet az eredmény. Mindez egyrészt nehezebb indítást, kisebb teljesítményt okoz, de a korszerűbb, 2005 után gyártott modellek esetén könnyen előfordulhat, hogy ha „pisil” a befecskendező, akkor a dugattyútető megolvadhat. Ez pedig igen drága javítanivaló.

A kipufogóoldali problémák is okozhatnak üzemzavart. Legjellemzőbb a kipufogógáz visszavezető (EGR) szelep hibája. Mint a neve is mutatja, ez a szelep felelős azért, hogy vezérelt módon a kipufogógáz egy részét visszavezesse a szívócsőbe. Mivel a dízelmotorok kipufogógázának a koromtartalma magas, a normál üzem során is jelentős lerakódás képződik. Ez a koromlerakódás egyrészt akadályozhatja a szelep mozgását, ami üzemzavart okozhat, attól függően, hogy nyitott, vagy zárt, vagy részlegesen nyitott állapotában szorul meg.

A kokszosodás másik jellemző hibavonzata, hogy az EGR szelep által a szívócsőbe vezetett kipufogógázból korom rakódik le a szívócsőben is. Ez magas futásteljesítményű autóknál olyan mértékű lehet, hogy szűkíti a szívócső áteresztő keresztmetszetét, amely teljesítményromláshoz vezet, mivel nem jut elég levegőhöz a motor. Mindezen hibák elkerülése érdekében tehát nagyon kell figyelni a megfelelő üzemanyag tankolására, a rendszeres üzemanyagszűrőcserére. A koromlerakódások gyorsabban alakulnak ki a városi üzemben használt autók esetén, ezért érdemes az ilyenekkel legalább havonta egyszer egy huzamosabb autópályázást beiktatni.

Az alacsony fordulaton való terhelés is segíti a koromképződést, és bár az üzemanyagfogyasztás szempontjából előnyös az alacsonyabb fordulatok használata, a koromlerakódás szempontjából viszont hátrányos. Így a „tisztító” útszakaszon emelt fordulaton érdemes járatni az autót. 200 000 km feletti futásteljesítmény esetén előnyös egy szétszerelés, és az érintett alkatrészek fizikai módszerekkel történő koromtalanítása.