Jó fényszóróval nekivágni a fényhiányos időszaknak
A műanyag fényszórók problémája, hogy ugyan jobban ellenállnak a kőfelverődésnek, mint az üveg, viszont puhább a felületük, így sérülékenyebbek a karcolásokkal szemben, ráadásul öregednek. Viszont polírozással felfrissíthetőek.
A műanyag fényszóróburák korántsem olyan tartósak, mint az üvegből készültek voltak. Az utóbbiak, ha nem kaptak követ, vagy nem törtek be bármilyen koccanásban, vagy balesetben, akkor kiszolgálták az autót a teljes használat időtartama alatt. A műanyag lámpákkal ez legfeljebb óvott, keveset használt és garázsban tartott kocsik esetén fordulhat elő.
Ugyanis a műanyag, mint szerves anyag egyrészt lassan ugyan, de „szárad” öregszik. Továbbá érzékeny a napfényre, az UV-sugárzásra. Mindemellett pedig viszonylag puha felületű, és rugalmas is, ami ugyan jó a kőfelverődések elviselése okán, viszont sokkal inkább karcolódik, mint tette azt az üvegbura. Lényegében magas futásteljesítményű, illetve rendszeresen (hetente) gépi kefés mosóba hordott pár éves fiatal autók lámpaburái is mattulhatnak. Gépimosás nélkül is egy két-három éves műanyag fényszórót már számtalan apró karc és beégett homokszemcse csúfíthatja. A levegőben lebegő homokszemcsék csiszoló hatása egy autópályázáskor nem elhanyagolható.
Fényszóró tisztán, polírozásra felkészítve: láthatóan matt a műanyag
A műanyag fényszórókat a gyártók éppen a felületük védelméért UV-álló kemény felületű lakkal vonják be. De idővel ez is feladja. A sorolt sérülések, illetve az elhasználódás a fényszóró fénykibocsátó képességét is rontja. A hátsó lámpák hasonlóképpen érzékenyek, de a mattulások, karcok itt inkább esztétikai hibának számítanak. Többen ilyenkor beletörődnek a hibába vagy új lámpát vesznek, pedig menthető a meglévő is.
Polírozógép és különféle polírozó szivacsok
A karcok és mattulás ellen a polírozás az egyik hatékony eszköz (fényszóró és hátsó lámpa esetén egyaránt). Ha csak sok apró, mattító hatású karc van a burán, akkor elég egy finom, 2000-es csiszolópapírral (vizesen), vagy ha valaki tud géppel polírozni (kell egy polírozógép, ami ugye nem sarokcsiszoló, mert alacsonyabb fordulatszámon dolgozik, sőt általában a gép fordulatszáma szabályozható is) akkor úgynevezett ipari polírpasztával (amely autófesték szaküzletekben kapható) kell szépen átpolírozni a lámpát.
Kézi polírozás
Géppel olyan 8-10 perc egy lámpa, kézzel inkább 1 óra. Ha mélyebb a karc, vagy sok a beégett szemcse a fényszóróburán, akkor a polírozás előtt 600-as csiszolópapírral (vizes) át kell nagyolni a felületet (nem kell megijedni, hogy ekkor lényegében teljesen tejüveg szerűvé válik a bura). És utána jöhet a finom polírozás pasztával. Autófényezők, vagy autókozmetikával foglalkozók két lámpa polírozását átlag 10 000-20 000 Forintért vállalják.
A gépi polírozás gyorsabb és hatékonyabb
Előfordul öreg kocsiknál, hogy a hátsó lámpa már nem csak a felületén karcos, hanem az anyaga veszti a színét, besárgul. Ez már nagyobb probléma, mert ez esetben a polírozás javít ugyan a fényáteresztő képességén, de visszaadni azt nem tudja. Még egy fontos dolog a polírozás kapcsán, hogy mint fent említettük a fényszórókat a gyártó felületkezeli. A polírozással ezt a védőréteget is eltávolítjuk.
Lakkpótló műanyagápolás: nem tartós, rendszeresen frissíteni kell
Valahogy a polírozás után érdemes pótolni ezt a réteget, például le lehet lakkozni a lámpát, de ez már inkább a fényező dolga, nem otthoni feladat. Segítség lehet, hogy ma már olyan autókozmetikai műanyagápolószerek is kaphatóak, amelyekkel részben pótolható a lakkozás adta védelem. De ezeket időnként frissíteni kell. Mindenféle utókezelés nélkül a polírozás után 2-3 hónappal várhatóan újra csúnya lesz a lámpa, és lehet kezdeni elöltől az egészet. Persze még ez is lehet olcsóbb játék, mint új fényszórókat vásárolni.
A végeredmény meggyőző: lakkozás nélkül pár hónap és újra visszamattul a műanyag
