A forgalmi dugók csökkentését szolgáló, mesterséges intelligencián alapuló közlekedésirányítási rendszert fejlesztett ki a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) két fővárosi vállalkozással együttműködésben. Egy olyan, bármely városra adaptálható közlekedésirányító rendszert fejlesztettek ki, amely mesterséges intelligencia alapján képes a közlekedést hatékonyan vezérelni úgy, hogy a járművek a lehető legkevesebb időt töltsék a forgalomban. A City AI névre keresztelt rendszer a városokban fellelhető érzékelő pontok – így forgalomfigyelő kamerák, saját fejlesztésű mobil applikáció, tömegközlekedési eszközökről származó valós idejű adatok – segítségével figyeli a város forgalmát.

Az így gyűjtött adatokból a mesterséges intelligencia segítségével a rendszer elemzi, illetve előrejelzi a forgalmat és beavatkozási javaslatokat ad egy diszpécsernek, aki a közlekedési lámpák programjainak módosításával hatékonyabbá tudja tenni a forgalomirányítást, továbbá értesítést küldhet a tömegközlekedési cég utastájékoztató rendszerére, illetve a – közlekedők által használt – mobilapplikációkra. A diszpécser térképen figyelheti a város teljes fogalmi helyzetére a historikus adatokból táplálkozó előrejelzéseket, a kamerai képelemzésből származó forgalmi statisztikákat, az aktuális forgalmi akadályokat, és a tömegközlekedési járművek helyzetét.

A fejlesztés során fejlesztett mobilalkalmazás lehetőséget ad a város lakóinak, hogy a megszokott útvonaltervező alkalmazások helyett egy, az adott város igényeire szabott, mesterséges intelligenciával és hatékony beavatkozással támogatott útvonaltervezőt használhassanak. Az alkalmazás nemcsak az autóval közlekedőknek jelenthet nagy segítséget, hanem a tömegközlekedést használóknak is, mert a térképen látható a városban közlekedő tömegközlekedési eszközök aktuális helyzete, útvonala, menetrendje és késés-adata.

A szoftverfejlesztéssel foglalkozó Gamax Informatikai és Munkaerő-kölcsönző Kft. vezette a fejlesztést, amelybe bevonta a BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszéket, valamint a RacioNET Számítástechnikai Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt-t, közös konzorciumként. A fejlesztés költsége 2,312 milliárd forint volt, amelyből 1,388 milliárd forint támogatást nyert el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal versenyképességi és kiválósági együttműködések programjában. A City AI “pilot” rendszerét a pécsi önkormányzatnak adta át a cég március végén.