Az ADAC, az egyik legnagyobb német autóklub szakértőhöz fordult a kannabisz fogyasztás és autóvezetés összefüggéseivel kapcsolatban. Prof. Dr. Matthias Graw, az LMU München Igazságügyi Orvostani Intézetének vezetőjét kérdezték az élettani hatásokról. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy Németországban legálissá vált a kannabisz fogyasztás, tehát ez azt jelenti, hogy a THC (tetrahidrokannabinol) hatóanyag már nem szerepel kábítószerként, a megítélése egyenlő az alkohollal és a nikotinnal.

A professzor elmondta, hogy a kannabisz befolyásoltság szintjét a fogyasztó nehezebben tudja megítélni, mint például az alkoholos befolyásoltságot. Egyrészt nem tudja pontosan, milyen magas a THC koncentrációja az elfogyasztott anyagban – az alkoholos italok alkoholtartalmát feltüntetik a gyártók-forgalmazók. Továbbá az egyéni anyagcserében hatalmas eltérések mutatkoznak. Az alkohol hatásával összehasonlítva az alkohol folyamatosan, kiszámíthatóan bomlik le, a THC teljesen eltérő eloszlási és lebomlási folyamatokkal rendelkezik.

Elméletileg a hatóanyag koncentráció a termettől is függ, a hatás pedig a fogyasztási szokásoktól is. Minél gyakrabban és minél többször fogyaszt valaki kannabiszt, annál inkább kialakul a szervezetben a tolerancia, vagyis egyfajta megszokás. És ezzel a hatások és következmények is megváltoznak. A fogyasztás módja is befolyásoló tényező. Belélegzéskor – függetlenül attól, hogy dohányozva, vagy párologtatóval oldják meg – a hatóanyag gyorsan felszívódik, és nagyon gyorsan megnő a vérben koncentrációja. A koncentráció csúcsérték perceken belül kialakul, majd hamar csökken, bár a hatás gyengébben hosszabb ideig, akár egy-két óráig is megmarad. Szájon át történő bevétel esetén (például süteményben) a csúcsértékek csak a fogyasztás után négy-hat óra elteltével alakulnak ki.

A professzor elmondta, hogy az alkohollal ellentétben a THC esetén nincs közérthetően leírható dózis-hatás összefüggés. A kannabisz hatása sokrétű. A THC a szervezet számos pontjára hatással van, például a szervezet endokannabinoid rendszerének aktivátora, amely például az idegrendszerben található. Pont ezért a THC bizonyos betegségek gyógyszereként is működhet. Persze a legtöbben élvezeti cikként fogyasztják. De ellentétben az alkohollal, amelyet azért is fogyasztnak, mert például jól esik egy étkezéskor, a kannabisz fogyasztás elsődleges célja az általa okozott bódító hatás megélése.

A fogyasztás során a THC centrális csillapító hatást fejt ki, ezt követi az eufórikus fázis, hangulatjavulással, relaxációs érzéssel, de akusztikus és vizuális észlelési változásokkal is jár. A autóvezetéssel összefüggésbe hozva ezekben a fázisokban nem szabad a volán mögé ülni. A vizsgálataink – említi Matthias Graw – tapasztalatai szerint előfordult, hogy a tesztalanyok még 24 órával a fogyasztás után sem teljesen tisztultak ki. Tehát amikor gyakorlatilag már nem volt kimutatható THC a vérben. Összességében, főleg rendszeres fogyasztás esetén vannak tartós hátrányos mellékhatások, lassul a gondolkodás, nehezebben megy a tanulás, romlik a memória, és a koncentrációs képességet. Így autóvezetés közben a rendszeres fogyasztók nehezen érzékelik a veszélyt, és nehezen alkalmazkodnak a monotonitáshoz, amit például egy hosszú utazás végigvezetése jelent.

A professzor elmondta, hogy aki kannabiszt fogyaszt, addig ne üljön semmiképpen autóba, amíg érzi a hatásokat. Úgy fogalmazott, hogy annak az alkalmi fogyasztónak, aki szombaton a diszkóban elszív egy szálat, biztosan nem okoz gondot hétfőn újra vezetni. De lehet, hogy szerdáig sem lesz tiszta a feje annak, aki egész hétvégéjén sok szál füves cigit elszív. Végeztek vezetési szimulációs gyakorlatokat kannabisz fogyasztás után a hatások felmérésére. Eszerint a volán mögött kevésbé lassulnak le, inkább gyorsan vezetnek. Emellett a kannabisz használók nehezen tudják irányban tartani a járművet, folyamatos iránykorrekciókat kell végrehajtaniuk.