A Magyarországon használt autók átlagéletkora 15 évre nőtt. Tényleg meg kell ettől (is) ijednünk?
A legtöbb esetben jobb új, vagy újszerű autót használni, mint használtat, vagy nagyon használtat. Ebben körülbelül mindenki egyetért, bár természetesen vannak kivételek, esetek, amikor az ügyesen kiválasztott használtautó használati értéke, sőt biztonsága is nagyobb lehet, mint egy új autóé. A Magyarországi autópark átlagéletkora nő, ezen nincs mit csodálkozni, hiszen, ha az utánpótlás kevesebb, mint a lakosság éves autó-utánpótlás igénye, akkor tovább maradnak használatban a már meglevő járművek.
A Központi Statisztikai Hivatal új adatai szerint 2021 végére 15 év fölé került a forgalomban lévő személygépkocsik átlagos kora. Az autóparkok öregedése igazán jellemző az egész Európai Uniora. 10 év alatt, 2010-ről 2020-ra 8,9 évről 11,8 évre nőtt a személyautók átlagéletkora az EU-ban, ez megközelíti a 30 százalékot. Az autópark öregedése a klasszikusan jómódúnak tekintett államokban is megfigyelhető.
A korosodás egyrészt a 2008-as válság hatása, mikortól a korábbinál kevesebb új autót adtak el Európa-szerte, tehát a gépjárműparkok utánpótlása, lecserélődése is fékeződött, miközben a forgalomban lévő autók száma nőtt – Magyarországon is. A válság mellett az újautó vásárlást fékező tényező az autók folyamatos áremelkedése, ami egyrészt a fejlesztések velejárója, másrészt a gazdasági környezet, valamint a gyártócégek kereskedelmi stratégiájának a változásának a hatása.
Magyarország a maga átlagéletkor mutatóival az EU-s harmadnegyedben helyezkedik el és illeszkedik a környező, hasonló gazdasági helyzetű országok (a volt szocialista országok) átlagához, és igazán azok között még a jobban állók közé sorolható (lásd a térképgrafikát). Természetesen ez az alaphelyzeten nem változtat, hogy jó lenne inkább az osztrákok 8,3 éves autó-átlagéletkorát itt tudni, vagy legalább a németek 9,6 év-átlagú értékét.
Az autók átlagéletkorának a növekedése várhatóan nem áll meg. Így látják ezt a magyar autópiaci szereplők is. Egyrészt az autóparkhoz mérten kevés az átadott és itthon is maradó új autó, másrészt a használtautóimportban érkező kocsik is csak lassítani képesek a tendenciát, mivel 63 százalékuk 10 évnél idősebb. Az újautó eladások az egymást követő válsághelyzetekben, amelyek sújtják a gyártást és a vásárlóerőt is, vélhetően nem fognak növekedni. A használtautók ára is folyamatosan nő, tehát nehezebb a fiatalító váltás az autótulajdonosok számára, és ezen az autóimport is egyre kevésbé segít, mivel az importőrök célországaiban is öregszik az autópark, drágult az autó, a fizetőeszközünk gyengült.
Az öregedés okán szokás jól ráijeszteni az emberekre, hogy az idős autók veszélyesek, és katasztrófa felé sodródik az autós társadalom. Szerencsére ez nem így van. A nem karbantartott, nem gondosan kezelt autók lehetnek veszélyesek a koruktól függetlenül. Szélsőséges példaként egy lefutott nyári gumikkal, beállítatlan futóművel és rossz abroncsnyomással télen használt egy éves autó sokkal veszélyesebb ugyanabban a környezetben, mint egy megóvott állapotú, karbantartott 20 éves autó.
A folyamatos fejlesztések során az autógyártók mindig kiemelik a passzív biztonság növekedését az előző autógenerációkhoz képest. Az ilyen fejlesztések a kilencvenes évek második felében gyorsultak fel, és az akkori piaci harc részét képezték – amelynek a gyümölcseit természetesen élvezhetjük. Akkortól számos olyan autóépítési gyakorlat vált általánossá, és számos olyan biztonsági felszerelés került az autókba, amelyek egyfajta generációváltást jelentettek a kilencvenes évek első felének-, illetve az azt megelőzően gyártott típusokhoz képest.
Ennek köszönhetően a mai magyar autóátlagéletkorú kocsik aktív-, és passzív biztonsági szintje a korábbiaknál magasabb, és közelebb állnak a mai autókhoz, mint elődeikhez. Ez azt is jelenti, hogy ha egy 16 éves autó jól karbantartott, tehát a karosszériája nem korrodált, az esetleges autótörés után szakszerűen javították, minden biztonsági berendezése megfelelően működik, akkor az adott kategóriában hasonló biztonsági képességekkel rendelkezik, mint egy új autó. Természetesen ez a képesség típusonként változó, de a változatosság nem korfüggő jelenség, hiszen az új autók konstrukciós jellemzői, felszereltsége is igen széles szórásképet mutat a nagyon jól sikerülttől a „jobb lett volna, ha nem is gyártják” formákig.
Tehát a kérdésre, hogy meg kell-e ijednünk attól, hogy öregedik az autópark mi azt sugallnánk, hogy nem feltétlenül. A mai gazdasági környezet sem kecsegtet az öregedési tendencia megfordulásával, tehát ez mintegy korjelenség, vélhetően az egész európai kontinensen. Ez esetben a helyzet kezelésére kell felkészülnünk. A figyelem a gépjárművek rendszeres karbantartása felé fordul, amivel ugyan az évbeli korosodás nem, de a használati érték avulása lassítható. A baleseti eseményekben minimális a műszaki hibára, vagy a balesetben résztvevő gépjármű konstrukciós korára visszavezethető baleset. (Tehát, hogy valaki azért törné össze a kocsiját, mert az öreg.)
Mindamellett a baleset kimenetelére, a bent ülők biztonságára már hatással van a jármű konstrukciós kora és a pillanatnyi állapota is. Egy korrodált karosszéria nem képes az újkori állapotának a deformációs jellemzőit adni, sérülése egy esetleges balesetben nagyobb mértékű, így passzív biztonsági képessége értékvesztett. Konstrukció tekintetében, pedig természetesen jobban véd, egy például függönylégzsákkal is felszerelt autó, mint az, amelynek csak két frontlégzsákja van.
Közlekedési szakértők úgy látják, hogy a kétezres években Európában (Magyarországon is) megfigyelhető, a halálos-, és súlyos sérüléses kimenetelű balesetek számának a csökkenésében szerepet játszik a fent említett, a kilencvenes évek második felében felpörgött „passzív biztonsági autóipari forradalom”. Tehát, hogy az autók védelmi képessége autótörés esetén megnőtt a korábbi autógenerációkhoz képest.
És esetleg a most szintén európai szinten a halálos balesetek számának alakulásában megfigyelhető jelentősen lelassult fejlődés, illetve stagnálás mögött mit keressünk? Hogy az autók a kétezres évekre elértek egy olyan passzív biztonsági szintet, amely már nehezen fokozható, vagy azt, hogy a gépjárműpark lecserélődésének dinamikája csökkent? Ez nyitott kérdés marad egyelőre, további célcsoportos kutatást igényel.
Az öregedő autópark mellett a közlekedésbiztonság mai szintjének fenntartása és javítása érdekében két irányba tudnak mozdulni az autósok. Természetesen, akinek lehetősége van rá törekedhet a jobb képességű, jobb állapotú, és/vagy fiatalabb, esetleg új autók megvásárlására. Akinek a lehetőségei csak idősebb autók használatát engedi meg, az a választáskor figyeljen az adott jármű képességeire és állapotára. És mindkét csoport járjon el gondosan az autók karbantartása során, mert a jó műszaki állapot a használati értéket és a piaci értéket is erősíti.
A leggyakoribb hazai autómárkák és állományuk átlagéletkora
Márka Összesített darabszám Átlagéletkor (év)
Opel 494.604 16,5
Suzuki 427.787 15,7
Volkswagen 391.587 16,6
Ford 330.756 13,9
Toyota 238.008 12,6
Škoda 221.498 12,7
Renault 220.173 15,5
Peugeot 146.840 15,8
BMW 139.299 14,2
Mercedes 135.729 14,7
Audi 129.393 15,8
FIAT 123.756 16,9
Citroën 102.666 15,5
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (KSH)
A márkánkénti átlagéletkor érdekes adat, és sok mindenről árulkodik. Például, hogy mely márkáknak miként változott a piaci helyzete: az átlagéletkorban vezető Fiat a kilencvenes években kelendőbb volt, mint az utóbbi tíz évben, így az állomány nagy részét a korábbi generációs Fiatok adják, így magas az átlagéletkor. De arról is vall, az Opel, VW, Suzuki esetében, hogy bizony ezek a márkák elég jól állják a sarat az évek múlása során.
B-jogsi elméleti oktatás térítésmentesen
A honvédség biztosítja szolnoki végzős középiskolásoknak a gépjárművezetői gyakorlati képzést.
B-jogsi elméleti oktatás térítésmentesen
A honvédség biztosítja szolnoki végzős középiskolásoknak a gépjárművezetői gyakorlati képzést.
Megszokásból tolták neki
Budapesten egy hónap alatt 703 gyorshajtót rögzítettek az új traffiboxok Óbudán.
Megszokásból tolták neki
Budapesten egy hónap alatt 703 gyorshajtót rögzítettek az új traffiboxok Óbudán.
Csaló kamionokra vadásznak
Decembertől a csalókat is büntetik a tengelysúlymérő kapuk.
Csaló kamionokra vadásznak
Decembertől a csalókat is büntetik a tengelysúlymérő kapuk.
Vasárnaptól kaphatóak a jövő évi autópálya-matricák.
December 1-jétől megvásárolhatók a 2025-ös autópálya használati jogosultságok. Az új évre ismét emelkednek mind az autópálya-matrica árak, mind a büntetések.
Vasárnaptól kaphatóak a jövő évi autópálya-matricák.
December 1-jétől megvásárolhatók a 2025-ös autópálya használati jogosultságok. Az új évre ismét emelkednek mind az autópálya-matrica árak, mind a büntetések.
Drágul a parkolás Budapesten
Változik a parkolási rend a fővárosban, a részletekről még tárgyalnak, a díjemelés már biztosnak tűnik.
Drágul a parkolás Budapesten
Változik a parkolási rend a fővárosban, a részletekről még tárgyalnak, a díjemelés már biztosnak tűnik.
Az Opel a legnépszerűbb használtautó
A magyar használtautó-piacon októberben 81 100 személygépkocsi cserélt gazdát.
Az Opel a legnépszerűbb használtautó
A magyar használtautó-piacon októberben 81 100 személygépkocsi cserélt gazdát.
Áramot benzinkúton
Az OMV 2025 végéig közel 50 ultragyors elektromos-töltőpont átadását tervezi.
Áramot benzinkúton
Az OMV 2025 végéig közel 50 ultragyors elektromos-töltőpont átadását tervezi.
Ha olcsóbb, akkor is drágább?
Netrisk: a kgfb-kampány első két hetében 5 százalékkal nőttek a díjak éves szinten.
Ha olcsóbb, akkor is drágább?
Netrisk: a kgfb-kampány első két hetében 5 százalékkal nőttek a díjak éves szinten.