Hat nappal ezelőtt röppent fel a sajtóhír, hogy a VÉDA rendszerben aktiválták a biztonságiöv-használatot figyelő és kiszűrő funkciót, és ezek alapján elkezdődik az autósok bírságolása. A mai, az ORFK-OBB által a Magyar Autóklubbal és a Continental Hungáriával tartott közös, más témájú sajtótájékoztatón Óberling József r.ezredes, az ORFK-OBB ügyvezető elnöke kitérve a VÉDA-témára elmondta, hogy a hírkeltés téves információn alapult.

A VÉDA rendszer az üzembe állítása óta képes a sebességtúllépésen kívül más jellegű szabálysértések kiszűrésére. Rendszám alapján felismeri a körözött gépjárművet, a lejárt fogalmival, vagy kötelező felelősségbiztosítás nélkül közlekedőket. A kamerarendszer látótávolságán belül detektálja a szabálytalan sávváltást, a szabálytalan sávhasználatot. És szintén képes megfelelő fényviszonyok között a biztonságiöv-használat elmulasztásának a felismerésére.

Mindezen képességeket a rendőrség a rendszerbe állítás óta használja. Azonban az így észlelt szabálysértések többsége, a sebességtúllépésen kívül nem tartozik az objektív felelősség körébe, tehát más eljárásrend vonatkozik az ilyen ügyekre. Első körben a szoftver azonosítja a szabályszegést. Minden esetet a rendőrség kollégái ellenőriznek, és csak olyan jut tovább eljárási szintre, amely felvételeken egyaránt pontosan azonosítható az elkövető gépjárműve, és maga a szabálysértés is.

Az eljárás olyan ügyekben indul meg, amelyekben egyértelmű a szabályszegés. De mivel nem tartozik az ügyek többsége az objektív felelősség alá, így az autót üzemeltetőnek kell nyilatkoznia, hogy a szabálysértés elkövetésének idejében ki vezette a gépjárművet. Mivel a törvények szerint fél évre visszamenőleg minden gépjármű-üzemeltetőnek (legyen magánember vagy cég) tudnia kell érdemben nyilatkoznia arról, hogy ki vezette a járművet, ez a válaszadás nem elkerülhető, de ettől függ az ügymenet további útja.

Óberling József r.ezredes felhívta a figyelmet rá, hogy nem érdemes a válaszadás megtagadásával próbálkozni, mert magánember esetén akár 500 000 forintos, jogi személy (cég) esetén akár 1 millió forintos bírságot kockáztat, aki így próbál kibújni a felelősség alól.

A hosszabb eljárási idő, valamint a detektált sebességtúllépésekhez képest arányaiban kisebb ügyszám miatt az autós társadalomban kevésbé tudatosult, hogy a VÉDA rendszer nem csak sebességet mér, hanem más szabálysértéseket is figyel. Mindezt bizonyítandó több felvételt bemutattak a sajtónak, amelyben láthatóak szabályszegő autósok, akik a biztonsági övet nem használták, a mobiltelefonjukat figyelték kézben tartva, vagy esetleg mindkettő. Olyan eset is látható volt, amikor egyértelmű a szabályszegés, és olyan is, amikor a szoftver jelzett, mert a világos biztonsági övvel rendelkező autó vezetője világos inget viselt, így nehezen volt kivehető az övhasználat: ezt a tévedés az ellenőrző ügyintézők vették észre, és természetesen nem indult eljárás.

Tehát a VÉDA rendszer nem csak sebességet mér, de az a leggyakoribb, a rendszer által feltárt szabálysértési forma. Ma Magyarországon viszonylag magas, 90 százalék fölötti az övhasználat, ehhez képest jóval többen hajtanak gyorsan. Így arányaiban kevés a VÉDA rendszer által feltárt biztonságiöv-használat elmulasztása jogsértés, amelynek így jóval kisebb a visszhangja a kipostázott sebességtúllépési büntetésekhez képest. De a rendszer aktív, és minden képességét használja a hatóság. Természetesen az lenne a legjobb, ha a szabályszegő autósok aránya annyira csökkenne, hogy alig hallanánk a VÉDA rendszerről, ugyanúgy, ahogy az övhasználati kultúra jó irányba tart az országban.