Egy minisztériumi háttérbeszélgetésen mutatták be a sajtó képviselőinek a készülő új KRESZ-t. Valójában azonban nem csak a KRESZ (hivatalosan az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM rendelet) megújítása zajlik, hanem a közlekedést szabályozó teljes jogi keretrendszeré, ami kiterjed a jelzőtáblákra, a vizsgáztatásra, a járművezető-oktatásra, illetve a büntetésekre is.

Első alkalommal az alapelvekről ismertettek részleteket. Jelenleg 2025. március 31-re ígéri az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM), hogy „a kormány által beterjeszthető” formába önti az új KRESZ-t – ezt Dr. Kerékgyártó János, az ÉKM helyettes államtitkára mondta. Hozzátette, hogy több száz javaslatot kaptak magánszemélyektől, civil szervezetektől.

Volt köztük nem egy szélsőséges is. Példaként kiemelt kettő, mind a kettő autópályára vonatkozott. Az egyik javaslat szerint 90 km/órára kéne csökkenteni a megengedett sebességet, a másik szerint viszont el kéne törölni a sebességhatárokat. Ezeket természetesen nem fogják beemelni az új KRESZ-be. Jelenleg 5 munkacsoportban dolgoznak a minisztérium és a Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet (KTI) munkatársai más külső szakértőkkel együtt lépésről lépésre az új KRESZ-en.

Azt mindenki hangsúlyozta, hogy rövidebb, egyszerűbb és érthetőbb KRESZ-t alkotnak. „Az alapelvek fontosak, ez az origo” – emelte ki a helyettes államtitkár.

A legelső alapelv: a Személy és vagyonbiztonság. (A vastagon szedett részek az újak.)

1. § (1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz,

a, úgy kell közlekednie, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne sértse, és ne veszélyeztesse;

b, tilos szándékosan hátráltatnia más forgalmi műveletét, tilos a résztvevők közötti távolságot veszélyes mértékűre csökkentenie, és tilos a közlekedés rendeltetésével ellentétes magatartást tanúsítania;

c, haladéktalanul és hatékonyan cselekednie kell a közúti közlekedés körében kialakult veszély elhárítására, az elkerülhetetlen sérelem vagy kár mértékének a csökkentése érdekében.

 – Az új jogszabály elfogadása után könnyebb lesz ítélkezni a közúti „kakaskodások” utáni balesetes ügyekben – ezt már Dr. Fülöp Ágnes nyugalmazott bíró mondta, aki 40 évig ítélkezett közlekedési ügyekben, és segíti a munkacsoport munkáját.

A második alapelv a Szabálykövetés

2. § (2) Közúti jelzés utasítása és jogszabályi rendelkezés eltérő tartalma esetén, az utasítás szerint kell eljárni.
   (3) A közúti utasításoktól és a közúti közlekedésre vonatkozó jogszabályi rendelkezésektől abban az esetben lehet eltérni, ha annak betartása jelentősen sértené a továbbhaladáshoz fűződő érdeket és
   a, az adott jelzés vagy észlelt egyéb akadály minden kétséget kizáróan üzemzavarból fakad, vagy
   b, a közúti közlekedésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések más általi megszegése miatt nem tarthatók be.

Dr. Major Róbert r. ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanszékvezetője a buszsávban műszaki hiba miatt, a bal oldalán záróvonal mellett álló busz megkerülését hozta fel példaként. Vagy annak a másik járműnek a kikerülését, amely vészvillogóval ugyan, de szabálytalanul várakozik a sávunkban, szintén záróvonal mellett.

A harmadik alapelv az Együttműködés.

3. § (1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz,
   b, a forgalom észszerű és biztonságos menetének biztosítása érdekében türelmes, előzékeny és együttműködőviselkedést kell tanúsítania a forgalom más résztvevőjével szemben, valamint
   c, úgy kell eljárnia, hogy a forgalomban való jelenléte, mozgása, közlekedési szándéka a forgalom más résztvevője számára ne legyen megtévesztő, továbbá egyértelműen felismerhető és megfelelően észlelhető legyen.

Dr. Fülöp Ágnes a cipzárelv alkalmazását hozta fel ennél az alapelvnél példaként. Itt az elsőbbségre jogosult például lemond az elsőbbségéről. Dr. Major Róbert r. ezredes hozzátette, ha mindenki így közlekedne, nem lennének balesetek az utakon. Türelmes, előzékeny és együttműködő járművezetésre, kerékpárosokra és gyalogosokra volna szükség.

A negyedik alapelve az Esélyegyenlőség:

 § (1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz,

4. a, közlekedése során figyelemmel kell lennie a nála védtelenebb biztonságának a megóvására,
   b, minden helyzetben fokozott óvatosságot kell tanúsítania a legvédtelenebb közlekedési résztvevők biztonsága érdekében.

Az alapelvek rendelkezései ennél a paragrafusnál is a majdani közlekedési balesetek bírósági megítélésében iránymutatásként szolgálnak. Hogyan viszonyult egy autó a gyalogoshoz, egy kamion sofőrje a személyautóshoz, egy elektromos roller és a motorkerékpárhoz. A „nála” megfogalmazás ugyanis egyértelműen hierarchiát jelent a közlekedés résztvevői között az új KRESZ megalkotói szerint.

Az ötödik alapelv a Bizalmi elv:

5. § (1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz, számíthat arra, hogy a közúti közlekedésre vonatkozó szabályokat a közlekedés más résztvevője is megtartja.
   (2) Az (1) bekezdésben meghatározott bizalmi elv nem alkalmazható
   a, legvédtelenebb közlekedési résztvevők esetében
   b, és azzal szemben, aki a közlekedési szabályok felismerhető be nem tartásával közlekedik.
   (3) Fokozott óvatossággalkell eljárni a (2) bekezdésben meghatározott közlekedési résztvevők tekintetében.

A bizalmi elv azt jelenti, hogy minden közlekedő számíthat arra, hogy a szabályokat a többi közlekedő is betartja. A bizalmi elvet nem lehet alkalmazni a legvédtelenebbeknél, például egy gyalogátkelőhely pirosánál labdát pattogtató kisgyereknél, és azoknál sem, akikről üvölt, hogy magasról tesznek a szabályokra, például az autópálya „dúvadjaira” – ahogy fogalmaztak a háttérbeszélgetésen. Ezeknél az eseteknél számítani kell arra, hogy a szabályokat figyelmetlenségből vagy éppen dühből nem tartják be, ezért a közelükben fokozott óvatossággal kell közlekedni. De példaként a munkacsoport tagjai azt hozták még fel, hogy egyre többen zárják ki magukat a körülöttük lévő közlekedés aktív figyeléséből. Mobiltelefonjuk aktív olvasásával, pötyögéssel, videók nézésével, podcastek hallgatásával látni gyalogosokat, de kerékpárost, sőt még autóst is.

A hatodik alapelve a Fenntarthatóság:

6. § Aki a közúti közlekedésben részt vesz, minden helyzetben úgy kell eljárnia, hogy kerülje a szükséges mértéket meghaladó környezeti terhelést.

Nyugat-Európában egyáltalán nem ismeretlen a közlekedés szabályai között. Egyes országokban figyelik és büntetik egy bevásárlóközpont parkolójában hosszabban egy helyben álló autó vezetőjét, ha folyamatosan jár a motorja. Máshol meg azt, aki lakóövezetben ivóvízzel mossa a kocsiját.

A hetedi kalapelv az Elvárható döntés:

7. § (1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz, mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a tőle elvárható biztonságos vezetéshez szükséges tudással és képességekkel rendelkezzen.

Vannak új járművek, új forgalomirányítási eszközök, folyamatosan változik a közlekedés, miközben egyesek 30-40-50 éve tanulták meg az akkori körülmények között akkor érvényes szabályokat. Emiatt az NKE tanszékvezetője szerint mindenkinek követnie kell a változásokat, folyamatosan bővíteni kell a közlekedési ismereteit. – Az orvostól is elvárjuk, hogy ne 30 éves módszerrel gyógyítson, ha van újabb – tette hozzá Dr. Major Róbert r. ezredes.