A legmegrázóbb baleset Tapolca közelében történt, ahol január elsején, délelőtt egy Skoda Octaviával hajtottak a fénysorompó tilos jelzése ellenére a sínekre. Öt fiatal ült az autóban, 17, 18, 19 és 20 évesek, akik közül négyen a helyszínen életüket vesztették, mikor az érkező személyvonat szinte lesöpörte a sínről az autót, amely a vágányoktól messzebb, a szántőföldön landolt teljesen szétroncsolódva.

Az elmúlt napokban másik három vasúti átjáróban történt halálos baleset esetén is a tilos jelzés ellenére hajtottak a sínekre, vagy léptek a vonat-, illetve a HÉV elé az áldozatok. Január másodikán HÉV-átjáróban halt meg így egy idős férfi gyalogos Budapesten, december 31-én pedig a Győr-Moson-Sopron megyei Dör közelében lévő vasúti átjáróba-, valamint a Tolna megyei Döbrököz lakott területén belül lévő vasúti átjáróba hajtott be egy-egy autó a tilos jelzés ellenére. Mindkét szabálytalan sofőr az életét vesztette a vonattal való ütközés során.

Magyarországon a közel 6000 vasúti átjáró mintegy fele biztosított fénysorompóval vagy félcsapórúddal kiegészített fénysorompóval. Mégis a legtöbb baleset a fénysorompóval ellátott átjárókban történik (az esetek hozzávetőlegesen a fele). Ennek oka, hogy a fénysorompó nem képez fizikai akadályt, csak fényjelzéssel tájékoztat, így nem csak akaratlagos, tehát a jelzés ellenére történő áthajtások fordulnak elő, hanem emberi figyelmetlenségből adódók is. Itt fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a KRESZ szerint a vasúti átjárón való áthaladás előtt a járművezetőnek (vagy gyalogosnak is) vizuálisan is meg kell győződnie arról, hogy nem jön vonat.

A félsorompós átjárókban történő balesetek száma jóval alacsonyabb, itt inkább az elgondolkoztató az, hogy történnek ilyen esetek. A Dör közelében történt baleset esetén is a 67 éves sofőr mielőtt behajtott a vasúti átjáróba, kikerülte a leeresztett félsorompót. A biztosítatlan átjárók balesetszáma nagyon hasonló a félsorompós átjárókéhoz, de inkább kevesebb az elmúlt évek baleseti statisztikáit böngészve. Ebben az is szerepet játszik, hogy biztosítatlan átjárókat a ritkán használt vonalakon alkalmaznak. Teljes szélességben záró sorompóval ellátott átkelőkben hosszú ideje nem történt baleset.

A baleseteket a statisztika alapján szinte kivétel nélkül a közutat használók szabályszegése, mulasztása okozta. 2010 óta nem történt vasúti hibára is visszavezethető okból baleset a vasúti átjárókban, akkor anyagi kárral járó baleset történt. De ne feledjük a fentebb említett KRESZ-szabályt, hogy a vasúti átjárókon való áthaladás előtt még szabad jelzés esetén is meg kell győződni arról, hogy nem jön a vonat! És ez nem véletlenül van így!

Hiszen, például a tapolcai tragikus balesetben csak a személyvonatot vontató M41-es típusú dízelmozdony 64 tonna tömegű! Ráadásul a vasúti járművek felépítése az esetek döntő többségében jóval erőteljesebb, mint a közúti járműveké. Főképp a klasszikus építési módú mozdonyok esetén. Nincs gyűrődőzóna, főképp a személyautók magasságában nincs. A mozdony karosszériája, tehát a fülke része az alsó alvázhoz, és forgóvázhoz képest deformációképesebb ugyan, de ez közúti-vasúti átjáróban történő balesetekben csak akkor sérül, ha magas felépítésű, például kamion a közúti jármű. A mozdony felépítménye ekkor is erősebb, egyszerűen vastagabb lemezekből, erősebb vázszerkezetre épül.

A tapolcai balesetben tehát a 64 tonna tömegű mozdony 3 személyvagont is húzott, ezek darabonkénti átlagos tömege 40-45 tonna (kiviteltől függően). Tehát közel 200 tonnás szerelvény haladt a pályán, mikor behajtott elé a hozzávetőleg 1,3 tonnás Skoda. Lehet bármilyen korszerű egy autó, akár ötcsillagos törésteszttel, de esélye sincs megóvni a bentülők testi épségét egy ilyen szituációban. A nyílt pályán a személyvonat haladhatott 90-110 km/óra sebességgel. A tapolcai balesetben részt vevő erők nagyságát jól mutatja milyen messzire került az autó a baleset helyszínétől.

Így újra fel szeretnénk hívni az közlekedők figyelmét arra, hogy ne vegyék félvállról a vasúti átjárókban történő áthaladást. Szabad jelzés esetén is győződjenek meg arról, hogy nem közelít a vonat, tilos jelzés esetén pedig semmiképp ne hajtsanak a vasúti átjáróba. A vasúti átjáróban ugyanis nincs pardon, a vonat minden esetben büntetni fog! Ilyen helyzetekben a vonat nem azért nem áll meg, mert a mozdonyvezető a bajt észlelve nem akarna megállni a vonattal, hanem egyszerűen a nagy tömegű szerelvények fékútja olyan hosszú, hogy nincs esélye, nincs módja megállni a vonatnak. Ezt ne feledjék el.