A Századvég Politikai Iskola Alapítvány (továbbiakban: Századvég) néhány héttel ezelőtt egy szakpolitikai tanulmányt készített „Rendvédelem és Közbiztonság” címmel. A kutatás egyéb témakörök mellett közúti közlekedésbiztonsággal kapcsolatos kérdésekre is kitért. A kutatás során a megkérdezetteknek nyolc különböző kérdést tettek fel. Előző cikkünken az első négy kérdésre adott válaszokat tettük közzé, mostani cikkünkben az 5-8. kérdésre adott válaszokat elemezzük. A cikkben található adatok és főbb megállapítások a Századvég említett szakpolitikai tanulmányából lettek kiemelve.

Ötödik kérdés: „Tapasztalta-e Ön valaha, hogy a gyorshajtók a fix automata sebességmérő kamerák előtt lassítanak, majd azt elhagyva ismét gyorsítani kezdenek?”

Ennél a kérdésnél a megkérdezettek döntő többsége, csaknem 88%-a  adott „igen” választ, azaz tapasztalataik szerint a jelenség nagyon elterjedt (a nemek szerint a nők válaszoltak nagyobb arányban igen-nel). Az érintettek 46%-a válaszolt úgy, hogy gyakran, 41,6%-uk pedig alkalmanként tapasztal ilyen járművezetői magatartást. A további vizsgálatoknál az látható, hogy az aktív dolgozók, a 29 év felettiek, és a magasabb végzettségűek az átlagosnál nagyobb arányban tapasztalják a fix kamerák előtt történő ideiglenes lassítást, míg a 18-29 év közöttiek kevésbé.

A különböző kérdések ütköztetése tekintetében az látható, hogy azok a megkérdezettek, akiket az autópályán gyakran tolnak le a gyorsabban haladni szándékozók, őtt többször találkoznak a sebességmérő kamera előtti lassítással is.

Hatodik kérdés: „Tapasztalta-e Ön valaha autópályán való előzés közben, hogy egy hátulról nagy sebességgel érkező jármű vezetője „le akarta tolni” az Ön autóját, miközben rendkívül kis követési távolságot tartott?”

A megkérdezettek többsége, mintegy kétharmada válaszolt úgy, hogy őt már le akarták tolni az autópályán, miközben gépkocsiját vezette. Gyakran tapasztalt ilyet az érintettek 24%-a, alkalmanként pedig a 44,4%-a. A részletes szempontok szerinti vizsgálatnál a felmérés azt az eredményt mutatja, hogy különösen – életkor szerint – a 19-39 év közöttiek, munkaerő-piaci státusz alapján az aktív dolgozók és a tanulók, valamint – az iskolázottsági háttér alapján – a magasabb végzettségűek váltak nagyobb arányban áldozatává ennek a veszélyes közlekedési magatartásnak.

A lakóhely alapján az a megállapítás tehető, hogy a Budapestiek gyakrabban, a községek lakói pedig ritkábban tapasztaltak leszorítást.

Hetedik kérdés: „Ön szerint veszélyes a kézben tartott mobiltelefonnal történő járművezetés?”

A válaszadók döntő többsége, 98,1%-a amellett foglalt állást, hogy a kézben tartott telefonnal történő vezetés veszélyes. Meglepő a „nagyon veszélyes” választ adók magas aránya (86,4%)? míg az „inkább veszélyes” választ az érintettek 11,7%-a adta. A férfiak kevésbé értettek ezzel egyet, mint a nők. Az átlagosnál kevésbé tartották veszélyesnek a vezetés közbeni jogellenes telefonhasználatot – különböző szempontok alapján – a 18-29 év közöttiek, a tanulók, és az anyagilag legtehetősebbek.

A többi kérdéssel való összevetésnél az figyelhető meg, hogy akik a leálló sávban való előzést, illetve haladást nem tartották olyan veszélyesnek, azok a mobiltelefonos kérdés kapcsán is nagyobb óvatlanságról tettek tanúbizonyságot.

Nyolcadik kérdés: „Ön szerint veszélyes, ha valaki a leállósávot előzésre, és/vagy folyamatos haladásra használja”

A válaszadók elsöprő többsége amellett állt ki, hogy a leállósávban való előzés/haladás valamilyen szinten veszélyes. Részletesebben: a megkérdezettek 82,8%-a nagyon veszélyesnek, 13,3%-a inkább veszélyesnek tartotta a leállósáv ilyen jellegű jogellenes használatát. A férfiak és a nők által adott válaszok arányai ennél a kérdésnél nem mutattak érdemi eltérést. A 18-29 évesek valamelyest enyhébbnek, a 30-39 év közöttiek pedig az átlagosnál nagyobb arányban tartották veszélyesnek ezt a szabályszegést.

Sem az anyagi helyzet szerinti, sem a lakóhely típusa alapján történő, sem pedig a regionális kategorizálás nem jeleztek érdemi eltéréseket. Végezetül érdekesség, hogy a 14 évnél fiatalabb gyermeket nevelők magasabb értékeket szolgáltattak a veszélyesség megítélése terén.