Egyszerre két, párhuzamos kutatást kezdett a Toyotaa partnereivel. Az egyikben a jövő belső égésű motorját fejlesztik, míg a másik célja az ezekben használatos, zéró szénlábnyomú üzemanyagok kialakítása. A konzorcium reményei szerint 2030 körül piaci forgalomba hozhatják a fejlesztés eredményét, a hidrogénből és széndioxidból előállított szintetikus üzemanyagot, illetve növényi alapú bioüzemanyagot.

A Toyota régóta kritizálja az autóipar kizárólagos megközelítését. Míg számos gyártó teljes mértékben elveti a belső égésű motortechnológiát, és a jövőt kizárólag az akkumulátoros elektromos hajtási rendszerekben látja, a japán cég a technológiák párhuzamos alkalmazásában látja az autóipar túlélésének a kulcsát. Az üzemanyagok előállításával párhuzamosan a Toyota az azok felhasználására alkalmas erőforrások kifejlesztésével is foglalkozik. Ehhez együttműködési megállapodást írt alá a Subaru Corporation és a Mazda Motor Corporation vállalatokkal.

Három alapvető követelményt támasztottak az új motorgeneráció felé: kompakt méretüknél fogva lehetővé tegyék a minél jobb helykihasználást, és szabad kezet adjanak a formatervezőknek az áramlástanilag optimalizált karosszériák kialakításához. Továbbá a jelenleginél jobb hatásfokkal lehessen azokat alkalmazni villamosított hajtási rendszerekben, legyen szó full hibrid, mild hibrid, vagy hálózatról tölthető formációkról. Végül pedig ezeket a motorokat a fent említett e-üzemanyagok, illetve a hidrogén használatára kívánják optimalizálni.

A három autógyártó hangsúlyozta, hogy a kutatási és fejlesztési célú együttműködés nem jelenti azt, hogy ugyanazon motorokat használnák a jövőben: mindhárman megőrzik a rájuk jellemző konfigurációkat, azaz a Subaru a boxermotorokat, a Mazda a bolygódugattyús erőforrást, a Toyota pedig a soros hengerelrendezésű motorokat.