1926. december 23. emlékezetes nap volt Budapest életében, mivel ekkor helyezték üzembe az ország első villanyrendőrét.
A főváros egyik legnyüzsgőbb csomópontjában, a Nagykörút és a Rákóczi út kereszteződésében állt szolgálatba az első villanyrendőr. Az akkori sajtó figyelemmel kísérte az eseményt, sőt, a későbbiekben is rendszeresen beszámolt a fejlesztésekről. A készülék telepítésének az előzménye, hogy Európában, 1920-ban a londoni Piccadillyn szerelték fel az első forgalomirányító fényjelző készüléket. Berlin 1924-ben követte a példát, a Potsdamer Platzon kezdett működni a rendőrlámpa.
Ezt követte két évvel Budapest. Az országban az első villanyrendőrt – kísérleti jelleggel – 1926. december 23-án helyezték üzembe Budapesten, a mai Blaha Lujza téren. Állt a Nemzeti Színház, akkor nyitott a Corvin Áruház, létezett az EMKE kávéház, ráadásul nem csak a Nagykörúton, hanem a Rákóczi úton is közlekedett villamos. Itt helyezték tehát üzembe a mind a négy iránynak jelzést adó villanyrendőrt, ami a kereszteződés közepén, dróton függött. Az egyetlen világítótest által megvilágított piros, sárga és zöld jelzéseket az alatta, dobogón álló rendőr a szerkezetből lelógó hosszú rúd forgatásával váltogatta.
A sajtó helyszíni tudósításokban írt az eseményről. A „Magyarország” című lap például kiemelte, hogy „főkapitány ma falragaszokon közli a főváros közönségével azt a rendeletet, amelyben részletesen szabályozza a Rákóczi út és a Nagykörút kereszteződésében lebonyolódó forgalmat szabályozó villamosjelzőkészüléknek kezelési módját.” Azt sem felejti el megemlíteni a lap, hogy a közönség vicceket gyárt a villanyrendőrről, és a járdán nagy csoportokban gyülekezve akadályozza a forgalmat, nézik a villanyrendőr működését.
A „Nemzeti Sport” tudósítója vitriolba mártotta a tollát, amikor az első napról írt. De innen lehetett megtudni, hogy csengettyű is volt, ami mindig jelezte, hogy változni fog a lámpa színe. Az esti fényben pedig még emelte is a karácsonyi hangulatot a piros, sárga, zöld fény villódzása „békebeli karácsonyesti hangulatot varázsolt a pesti aszfalt csatornagőztől illatos arcára”. Az újságok később is figyelemmel kísérték a villanyrendőrök sorsát.
1927. februárjában szintén a „Magyarország” írt arról, hogy Budapesten nem a Párizsban, Berlinben vagy Londonban bevált lámpák modelljei után készítették a villanyrendőröket, a fővárosnak ugyanis speciális lámpára volt szüksége. „Speciális lámpára, ami hetenként kétszer vagy háromszor halálos biztonsággal elromlik”. 1927. május 19-én írt az „Est” arról, hogy előző nap nagy áramszünet volt Budapesten. Az „ötnegyedórán” át tartó sötétségről írt tudósításban elsőként említették, hogy csődöt mondott a Rákóczi úti villanyrendőr. „Egy darabig még forgathatta jobbra-balra a rudat a rendőr, de hiába volt minden, nem világított se a zöld, se a piros, se a sárga fény. Képzelhető, milyen zavar keletkezett ebből. Végül is visszatértek a régi rendszerre; a karlendítő forgalomszabályozásra.”
Aztán jött a következő villanyrendőr, amelyet szintén a Nagykörúton helyeztek üzembe, de az Üllői úti kereszteződésnél. 1927. július 12-én írt erről a „8 Órai Újság”, egyben fel is tette a kérdést, hogy „Miért nem a Kálvin téren, a Baross téren, a Nyugatinál vagy a Gellért téren állították fel a második jelzőlámpát, ahol sokkal nagyobb a forgalom?”. Majd jött a meglepetés, három nappal később, július 15-én a „Friss Újság” már arról írt, hogy az Üllői útról elvitték az Oktogonhoz az új villanyrendőrt. Két napig tartott, míg a környék lakossága beleszokott az új rendbe. Aztán reggel meglepetten tapasztalták, hogy eltűnt a kereszteződésből a lámpa – írta a „Friss Újság”.
Az „Esti Kurir” augusztus 6-án már arról számolt be, hogy Budapest autóforgalma folyamatosan szaporodik, körülbelül 11 ezer autó fut a fővárosi utakon, és 18 ezer sofőr számára állított ki jogosítványt a közlekedési rendőrség. A „Pesti Napló” szeptember elején arról írt, hogy „A villanyrendőr-háborúság miatt szakértő vizsgálta felül az oktogontéri villamos jelzőlámpát”. A háborúság oka, hogy a Blaha Lujza térnél lévő, illetve az Oktogonnál lévő jelzőlámpát két külön gyár készítette. Az egyiket a Telefongyár, míg a másikat Bartkó János gyáros. Természetesen szabadalmi vita miatt volt a helyszíni szemle.
1928. január 15-én viszont már arról írt a „Népszava”, hogy 14 újabb jelzőlámpát helyeznek forgalomba a fővárosban „A mindinkább sűrűsödő utcai közlekedés rendjének biztosítására, a forgalmasabb útkeresztezéseknél.” A beszámolóból még azt is megtudhatjuk, hogy „rövidesen villanyrendőr kerül a Kossuth Lajos utca és Múzeum körút sarkára is, de előbb a villamosvágányzatot fogják ezen a helyen átfektetni. A gyalogosok közlekedésének biztosítására a forgalmasabb pontokon újabb járdaszigeteket is építtet a főváros.”
Aztán a közlekedési lámpák bővítése és fejlesztése folytatódott, hamarosan áttértek a távvezérlésű lámpákra, amelyek jelzési sorrendje piros-sárga-zöld volt. 1938-ban elkészült az első oszlopra szerelt berendezés a Szent István körúton, a jelzőlámpás csomópontok száma 1940-ben már elérte a 40-et. A közlekedési lámpákat először 1943-ban, a Szent István körúton hangolták össze. A forgalom irányítását azonban még a második világháború után is évtizedeken át kézzel, irányítótornyokból végezték. Az első vidéki jelzőlámpát 1959-ben Miskolcon helyezték üzembe, az első automatizált lámparendszert pedig 1965-ben telepítették Budapesten.
Fotók, forrás: Arcanum digitális tudománytár, Fortepan
Tovább drágulnak az új autók
Néhány héten belül lejár a türelmi időszak, és az Európai Unió országaiban minden eddiginél szigorúbb károsanyag-kibocsátási előírások lépnek hatályba. Ez rossz hatással lesz az újautó-árakra.
Tovább drágulnak az új autók
Néhány héten belül lejár a türelmi időszak, és az Európai Unió országaiban minden eddiginél szigorúbb károsanyag-kibocsátási előírások lépnek hatályba. Ez rossz hatással lesz az újautó-árakra.
Helyszínelő drónok
Mikor joystickot látni egy baleseti helyszínnél a rendőr kezében, akkor érdemes tudni, hogy nem játszik, hanem helyszínel.
Helyszínelő drónok
Mikor joystickot látni egy baleseti helyszínnél a rendőr kezében, akkor érdemes tudni, hogy nem játszik, hanem helyszínel.
Venom és a VW
A Volkswagen ID. Buzz GTX szerepet kapott a Sony Pictures Venom trilógiájának utolsó filmjében.
Venom és a VW
A Volkswagen ID. Buzz GTX szerepet kapott a Sony Pictures Venom trilógiájának utolsó filmjében.
Gyalogosan is ésszel
Jól eltalált kisfilmet készített a HUMDA a zebrákon való viselkedés bemutatására.
Gyalogosan is ésszel
Jól eltalált kisfilmet készített a HUMDA a zebrákon való viselkedés bemutatására.
Holland közlekedési szokások
Hollandiában 2015 óta a tömegközlekedés és az autóüzemeltetés költségei mintegy 30 százalékkal emelkedtek. Átszálnak inkább két kerékre.
Holland közlekedési szokások
Hollandiában 2015 óta a tömegközlekedés és az autóüzemeltetés költségei mintegy 30 százalékkal emelkedtek. Átszálnak inkább két kerékre.
Alig van, de több lehet
Ötéves távlatban növekedni fog az elektromos járművek aránya a magyar logisztikában a Siemens megbízásából készült ágazati kutatás szerint.
Alig van, de több lehet
Ötéves távlatban növekedni fog az elektromos járművek aránya a magyar logisztikában a Siemens megbízásából készült ágazati kutatás szerint.
Mintaadó Párizs
Hétfőtől kitiltják az áthaladó gépkocsiforgalmat Párizs belvárosában.
Mintaadó Párizs
Hétfőtől kitiltják az áthaladó gépkocsiforgalmat Párizs belvárosában.
Hogy az esés megúszhatóbb legyen
Három új helyszínen telepítettek motoros-alácsúszásgátló szalagkorlátokat a magyar közút és a HUMDA együttműködésében.
Hogy az esés megúszhatóbb legyen
Három új helyszínen telepítettek motoros-alácsúszásgátló szalagkorlátokat a magyar közút és a HUMDA együttműködésében.