4,6 másodperc 90 km/órás sebességnél annyit jelent, hogy egy focipálya hosszával megegyező távolságot tesz meg a jármű. Ez alatt az idő alatt a másra figyelő sofőrnek nagyban csökken az esélye rá, hogy észlelhesse azt az eseményt, amire reagálnia kéne. És, hogy mi terelheti el a figyelmet? Egy telefonhívás, egy léptetés a zenelejátszón, egy út széli hirdetőbála elolvasása.

De az adott jármű kezelésében is előfordulhat olyan feladat, amely úgy kívánja a figyelmet, hogy vizuális ellenőrzést, tehát a tekintetet igényli: például egy érintőképernyős fedélzeti rendszer kezelése. Egy olyan eszköz használata, amelyhez nincs szükség a tekintettel ellenőrzött manuális érintésre, jóval kevésbé vonja el a figyelmet, igaz az is megzavarja a vezetésre való koncentrációt. Az evés, az ivás, a navigációs rendszer beállításainak módosítása, vagy akár az aktív utastársak mind igen gyakori tényezők, amelyek elvonják a sofőrök figyelmét.

Azok az autóvezetők, akiket éppen megzavart valami, négyszer nagyobb valószínűséggel lesznek egy esetleges baleset résztvevői, mint azok, akik a vezetésre összpontosítanak. Akik pedig üzeneteket írnak vezetés közben, tízszer nagyobb eséllyel szenvednek közúti balesetet, mint azok, akik folyamatosan az útra figyelnek.

Tjark Kreuzinger, a Toyota európai biztonsági kutatásokért és technikai kérdésekért felelős vezetője szerint a vezetéstámogató rendszerek egy része képes ezekben a kieső időkben valamelyest pótolni a vezetői figyelmet. A szakember fontosnak tartja, hogy az autó egyik funkciójának a használata se zavarja meg a vezető figyelmét. Ha egy funkció használata túlságosan elvonja a vezető figyelmét az útról, akkor annak kezelését nem az érintőképernyőn keresztül kell elérhetővé tenni.

Ez az oka annak, hogy például a Toyota és a Lexus modellekben a tapasztalatok szerint a korábban a menürendszerekbe bevont gyakran használt, fontos funkciókat ismét „kitelepítik“, és fizikai gombokkal vezérelhetővé teszik. Ugyanis amikor a sofőr egy érintőpanelt használ, akkor oda kell pillantania, hogy lássa milyen funkciót szeretne kezelni, míg egy gombot anélkül is meg tud nyomni, hogy oda kellene néznie.

A Toyota szakembere szerint arra is figyelni kell, hogy a hosszú szövegek ne úgy jelenjenek meg a kocsi információs képernyőnjén, hogy nem egyben láthatók, hanem ki kell várni, amíg tovább gördülnek. Beszámolt arról is, hogy számos kutatási projektet vezetnek annak érdekében, hogy jobban megértsék a sofőr megzavarásának lehetséges formáit. Mindezt annak érdekében teszik, hogy olyan funkciókat fejlesszenek, amelyek segítik a vezetőket az ilyen helyzetekben, ehhez a mérnököknek ismernünk kell azt, hogy pontosan mi és hogyan zavarja meg az autóvezetőket.

„Azon dolgozunk, hogy a legtöbbet hozzuk ki a különböző technológiákból a balesetek elkerülése, vagy azok következményeinek csökkentése érdekében. Ugyanakkor az autó még mindig nem képes teljesen átvenni az irányítást a vezetőtől.” – mutat rá Kreuzinger.

Addig a megoldás ugyanaz, mint az elmúlt száz évben: a szemeket az úton-, a kezeket pedig a kormányon kell tartani, és jobban meg kell szervezni a tennivalóinkat – még azelőtt kell enni, vagy elintézni a telefonhívásokat, mielőtt autóba ülnénk, vagy ha mégis halaszthatatlan teendő adódik, akkor félre kell állni.