Szakmai berkekben köztudott, hogy a sebességtúllépés a közúti balesetek és tragédiák első számú oka Európában és Magyarországon egyaránt. Uniós terminológiával élve: a gyorshajtás ”a közutak legfőbb gyilkosa”.  Szakértői becslések szerint minden negyedik közlekedési haláleset a gyorshajtással függ össze, így annak visszaszorítása által a közösség országaiban évente mintegy 7000 ember életét lehetne megmenteni.

Magyarországon is a gyorshajtás a legelterjedtebb szabálysértés és a legfőbb baleseti ok, melynek elsődleges szerepe van a halálos, illetve a súlyos sérülések bekövetkezésében. Hosszú éves tapasztalatok alapján hazánkban a járművezetők által okozott személysérüléses közúti balesetek 25-30%-a, míg a tragédiák mintegy 35-40%-a a sebesség nem megfelelő megválasztására vezethető vissza. A rendőrség által gyűjtött előzetes statisztikai adatok szerint 2018. első félévében a személysérüléses közúti balesetek hátterének 32%-ában a sebesség nem megfelelő alkalmazása állt.

2017. július 22-én a Totalcar internetes felületén egy cikk jelent meg „Miért van enyni gyorshajtó?” címmel, mely a gyorshajtásokkal kapcsolatos aktuális hazai helyzetet tükrözi. A cikk szerzője ismerteti és példával is bemutatja a relatív és az abszolút gyorshajtás közti különbséget, továbbá közli annak a saját KRESZ-teszt felmérésnek az eredményét, mely szerint a válaszadók egyharmada nem ismeri helyesen a sebességhatárokkal kapcsolatos hatályos szabályozást.

Hasonló felmérés már korábban is történt, a Szonda Ispos reprezentatív felmérésének értkelésében az ORFK-OBB egyik munkatársa is részt vett. A néhány évvel ezelőtti, fókuszcsoportos beszélgetésen, továbbá telefonos megkeresésen alapuló felmérés egyik megállapítása ugyancsak az volt, hogy a közlekedők egy része nincs tisztában a hatályos sebességértékekkel.

Főleg a lakott területen kívüli, az autóúton, valamint az utánfutóval való közlekedés sebességhatárai terén volt tapasztalható bizonytalanság, különösen az idősebbek vonatkozásában (az idősek ismerethiányára részben magyarázatot adhat, hogy ők a vezetői engedélyük megszerzése idején még a maitól eltérő sebességértékeket tanultak meg – pl. lakott területen belül 60 km/h, lakott területen kívüli egyéb úton 80 km/h, autópályán pedig 120 km/h -, és nem követték a KRESZ időközben bekövetkezett módosításait. A fiatalabbak szabályismereti hiányossságára ugyanakkor ez már nem lehet magyarázat).

Vitathatatlan, hogy a közlekedési szabályok rendszerén belül a megengedett legnagyobb sebesség egyike a legalapvetőbb ismereteknek, melyet minden vezetői engedéllyel rendelkező személynek ismernie kell. Így az a tény, hogy a közlekedők jelentős hányada a hatályos sebességértékekkel sincs tisztában, már önmagában is egyértelműen jelzi a szabály megtartásának, a jogkövetési magatartásnak a súlyos hiányosságát.

A Totalcar cikke a sebességkorlátozással érintett útszakaszokon a sebesség megtartásának anomáliájára is kitér, videófelvétellel is bemutatva a jelenlegi helyzetet. Ezzel kapcsolatban szükséges megjegyezni, hogy a szakmai tapasztalatok szerint a gépjárművezetők egy része – sajnálatos módon – többnyire az általuk észlelt út- és forgalmi viszonyokhoz, s nem pedig a megengedett értékekhez igazítják járművük haladási sebességét.

Ennek megfelelően olyan sebességgel közlekednek, amit ők biztonságosnak vélnek, anélkül, hogy figyelemmel lennének a közúti jelzőtáblák jelzéseire. Márpedig a közútkezelő a táblákat nem véletlenül helyezi ki. Bár előfordulhatnak a közlekedők által „indokolatlannak tűnő”, vagy esetenként „kint felejtett” jelzőtáblák is, de a sebességkorlátozó táblák kihelyezésének alapvetően fontos biztonsági oka van (útfelújítások, közúton folyó munkálatok, keskenyebb haladási sávok, kellő távolságból nehezen észlelhető útburkolati hiányosságok, eltérő útburkolat, erős oldalszél, környezetvédelmi szempontok stb.).

Örvendetes, hogy a cikk a gyorshajtás valós veszélyeinek bemutatását, a közlekedési és szabályismereti szint bővítését, valamint a szabályszegésre hajlamosabb járművezetők figyelmének felhívását, esetleges „elgondolkodását” egyaránt szolgálja. Tekintettel arra, hogy a Totalcar egyike a legnépszerűbb és leglátogatottabb hazai portáloknak, így a „Miért van ennyi gyorshajtó?” című cikk – más, hasonló jellegű cikk mellett – a közúton közlekedők szélesebb tömegének közlekedési szokásait kedvező irányban is képes lehet befolyásolni – ami megegyezik a hazai közlekedésbiztonsági érdekekkel.