Az eredeti, 2008-ban hatályba lépő változat szerint a Kkt. 21. § alapján a gépjármű üzemben tartója, ill. a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy:

a megengedett legnagyobb sebességre,

a vasúti átjárón való áthaladásra,

a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire,

a járművel történő megállásra és várakozásra,

az autópálya leálló sávjának igénybevételére,

a behajtási tilalomra, a kötelező haladási irányra,

a természet védelmére vonatkozó előírások betartásra kerüljenek.

Az előzőekben nevesített jogsértő magatartások tanúsítása (azaz meghatározott közlekedési szabályszegés elkövetése) esetén az eljáró hatóság közigazgatási bírságot szab ki a 2008. május 01-ét követően elkövetett cselekmények esetében. A bírság összege – az eredeti szabályozásnak megfelelően – a 30 000.-Ft és 300 000.-Ft között változott (jelenleg 10 000 és 300 000.-Ft között van). 

Egy évvel később, 2009. augusztusában az objektív felelősség mellett bevezetésre került a tényleges felelősségen alapuló közigazgatási eljárások intézménye is, melyek során nem az üzemben tartóval, hanem a tényleges elkövetővel szemben szabják ki a bírságot (ez alapvetően a leállításos ellenőrzéseknél működik).

Az elmúlt öt évben a szabályozási háttér többször módosult. A szabályok általában szigorodtak (bár 2012-ben a bírságösszegek több esetben csökkentek), s változott az eljárások hatálya alá tartozó szabályszegések köre is, továbbá 2011. júliusától a legnagyobb kockázatú szabályszegések esetén előéleti pontot is kell kiszabni.

Tény, hogy a közigazgatási bírságolás rendszere jelentősen hozzájárult a hazai közlekedésbiztonsági sikerekhez, melyek különösen a balesetben meghalt személyek számában mérhetők. 2008. óta hazánkban a személysérüléses közúti balesetek száma 27,3 %-kal, míg a balesetben meghalt személyek száma több mint felével, 51,3 %-kal csökkent.

Az objektív felelősség értékelésére legutóbb a 2012. december 31-i állapotnak megfelelően került sor. Az összesített adatok alapján 2008. május 02. és 2012. december 31. között 2 696 022 ügyet regisztráltak az objektív felelősség jegyében. Az ügyek magas száma egyben azt is jelenti, hogy 2008. májusa óta havi átlagban több mint 61 000 olyan ügyben indult eljárás, mely szankcióval végződött.

Ilyen magas ügyszámra a korábbi időszakokban soha nem volt példa! A közigazgatási eljárások túlnyomó része, 86 %-a sebességtúllépés miatt indult. Amennyiben a tényleges felelősségen alapuló közigazgatási bírságolást vesszük alapul, az alábbi adatokat kapjuk.

Megállapítható, hogy 2009. augusztus 01. és 2012. december 31. között összesen 163 350 eljárás indult. A legtöbb ügy a biztonsági öv használatának elmulasztásával áll kapcsolatban (115 761 ügy), ami az összes eljárás 70,8 %-a.

Az eltelt kevesebb mint öt év során a különböző (objektív felelősségen, valamint a tényleges felelősségen alapuló) eljárások keretében összesen 2 139 261 közigazgatási ügy indult, és zárult megfelelő szankcióval (felelősségre vonással, pénzbírsággal).

Korábban ilyen mértékű, eredménnyel végződő ügyszámra még soha nem volt példa! Az objektív felelősségnek a közúti közlekedésbiztonságra gyakorolt hatása ugyanakkor még tovább fejleszthető, amennyiben például a közúti közlekedési előéleti pontrendszer által, vagy más módon a vezetői engedély elvesztésének reális veszélye is megteremtődik.

Tovább az objektív felelősség bevezetésének közvetlen előzményeire