Az állatoknak a párzási időszakban megváltozó viselkedése miatt az elmúlt hetekben ismét megnőtt a vadbalesetek száma – figyelmeztet közleményében a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ). A Vadgazdálkodási Adattár legfrissebb elérhető statisztikáit idézi FBAMSZ, amelyek szerint 2023-ban több mint 7 ezer nagyvad pusztult el gépjárművel való ütközés nyomán Magyarországon. Hosszabb távon trendszerűen nő, húsz év alatt csaknem megduplázódott a vadbelesetek száma, ami a vadállomány, illetve a járműpark folyamatos bővülésének a következménye.

A nagyvadak közül a legtöbb esetben őzzel ütköznek gépjárművek, 2023-ban több mint 5600 ilyen esetet rögzítettek a vadgazdálkodási adattárban, és jelentős azon események száma is, amikor szarvast -mintegy 1100 eset -, illetve vaddisznót ütöttek el – közel 300 eset. További 13 500 ezer balesetet regisztráltak apróvaddal – nyúl, fácán, fogoly – is, amelyek általában kisebb károkat okoztak.

Fontos megjegyezni, hogy a vadgazdálkodási törvény 2023-as módosítása szerint vadbaleset esetén a vadásztársaságok kártérítési felelőssége akkor állapítható meg, ha vadászat, hajtás-űzés során bukkan fel a vad az úttesten, illetve ha az úthoz túl közel, 200 méteren belül telepítettek etető-itatót a vadak számára. Ha a vad elpusztult, a vadgazdálkodók kérhetik a vad értékének megtérítését, bár a gyakorlatban ettől jellemzően eltekintenek. A törvény hatályos változata ugyanakkor kimondja azt is, hogy gyorsforgalmi utat úgy kell üzemeltetni, hogy arra vad ne jusson fel. Ebből következően gyorsforgalmi úton bekövetkező vadbaleset kapcsán jó eséllyel megállapítható a gyorsforgalmi út kezelőjének felelőssége.

„A vadbalesetek zöme azonban nem gyorsforgalmi úton történik és ilyenkor az autósnak az esetek túlnyomó részében a gépjárműkárokat magának kell viselnie” – mutat rá Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke a közleményben. A kötelező biztosítás nem nyújt védelmet a saját kárra, mivel az baleset okozásakor csupán az érintett vétlen károsultaknak térít.