A Tokiói Autószalonon a Toyotát alapító Tojoda Kiicsiro unokája, a 67 éves Tojoda Akio, aki tizenhárom év után tavaly köszönt le az autógyártó vezérigazgatói posztjáról, több érvet is felhozott a belső égésű motorok teljes és végérvényes elvetése ellen. Morizo álnéven vesz részt helyi és nemzetközi autóversenyeken, szóval igazi autórajongó. „Egymilliárd ember él a világon elektromos áram nélkül. A károsanyag-kibocsátás elleni harcnak nem lehet az az eszköze, hogy megfosztjuk őket a választás szabadságától, az utazás lehetőségétől.” – mondta Tojoda. „A politika nem hozhat ilyen döntéseket a fogyasztók helyett.” Ez a szemlélet mindig is jellemző volt Tojoda Akióra: amikor átvette a vállalat irányítását, egyik első dolga volt szakítani a korábbi központosított döntéshozatal gyakorlatával, és kialakítani egy olyan rendszert, amelyben regionális alapokra helyezte a cég működését, a termékfejlesztést.

Nem csak a fejlődő országok igényei szólnak azonban a kizárólag elektrifikáció ellen: Tojoda Akio a japán autóipar példáján keresztül szemléltette a kizárólagos paradigmaváltás veszélyeit. „Csak Japánban öt és félmillióan dolgoznak az autóiparban. Közülük sokan élnek abból, hogy belső égésű motorokhoz gyártanak alkatrészeket. Ezek az emberek fontos szereplői a japán gazdaságnak, tudásuk nélkülözhetetlen az ország jövője szempontjából. Nem veszíthetjük el őket.” Morizo nem csupán elméleti síkon támogatja a hagyományos hajtási módozatok életben tartását: az ő személyes kérése nyomán született meg az a döntés, hogy a Toyota vadonatúj motortechnológiák fejlesztésébe fog. „Meggyőződésem, hogy a szénsemlegességért folytatott küzdelemben igenis jut szerep a belső égésű motoroknak. Látszólag ezzel visszafelé lépünk az időben, ám pont ellenkezőleg: így juthatunk a leghatékonyabban előre.”

Évek óta következetesen hangoztatott véleményét megerősítve elmondta, hogy bár a tisztán elektromos járműveknek határozottan nagy szerep juthat a jövőben, meglátása szerint piaci részesedésük belátható időn belül nem fogja meghaladni a 30 százalékot. A fennmaradó több mint kétharmadon pedig a többi megoldások: a már ismert és a még kidolgozásra váró technológiák osztozhatnak. „Vannak, akik rajonganak a belső égésű motorokért, a hangjukért, az illatukért. Mások az akkumulátoros elektromos autókat kedvelik. Egy harmadik csoport szerint a hibridek jelentik a megoldást – és akkor még nem beszéltünk a plug-in hibridekről és a hidrogénről, mint energiahordozóról. A hajtást bármi biztosíthatja.” – foglalta össze filozófiáját Tojoda Akio.