Az ittasságot és a drogos állapotot gyakran hasonlóképp értelmezi a köztudat, holott alapvetően eltérő jelenségekről beszélhetünk, amelyeknek a hatásmechanizmusa, a felderíthetősége is más típusú felkészültséget igényel: bár a megítélésük hasonlóan negatív. Az alapvető probléma mindkettővel, hogy bódult állapotban (legyen annak oka ittasság vagy valamely kábítószer, vagy akár gyógyszer fogyasztása) a vezetés különösen veszélyes, hiszen az ilyen állapotú emberek érzékszervi zavarokkal, helyzetfelismerési problémákkal és testi kontroljuk részleges (vagy teljes) elvesztésével küzdhetnek. Mindez értelemszerűen nem fér össze a járművezetés fokozott koncentrációsképességet, gyors helyzetfelismerést és maradéktalan cselekvőképességet igénylő feladatával.

Jámbor István ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti szakirányító osztályának vezetője az utcai ellenőrzési gyakorlatokra vonatkozó kérdésünkre elmondta, hogy drogok kimutatáshoz nincs „kézi készülék”, az ellenőrzést végző rendőrök által észlelt tünetek adta gyanú elégséges a mintavétel elrendeléséhez, ami a drog esetén a vérvétel. Alapvetően más a kresz szabályozás az alkohol és a kábító hatású szerek esetén.

Vezetés közben a sofőr szervezetében nem lehet alkohol. Ellenkező esetben ittas vezetőnek minősül. Bódult állapot pedig akkor állapítható meg, ha a sofőr valamely szer befolyása alatt áll. Drognál ugyanis anyagfüggő a lebomlás, akkor okoz gondot a fogyasztott szer, amikor biológiailag aktív és a bomlástermék hat a szervezetre. Közlekedési bűncselekménynél azt kell kimutatni, hogy mi olyan anyag van/volt a szervezetben, ami az események történtekor hathatott.

Drog fogyasztás gyanúja esetén az első lépés az ittasságvizsgálat, amelyhez megfelelő eszközrendszerrel rendelkezik a rendőrség. Ezt követi a laboratóriumi mintavételhez. Egyes drogokat, droghatású szereket előszűrő eszközök a vizeletből kimutatják. Ez a kábítószer hatóanyag elővizsgálat. Azonban ne feledjük el – hívta fel a figyelmet Jámbor István -, hogy gyógyszernek is lehet károsan befolyásoló hatóanyaga! A járművezetés bódult állapotban (BTK 237) megvalósítás szempontjából mindegy, hogy legális, vagy illegális az elfogyasztott anyag, amely a bódult állapotot okozza!

Az ittaság tényállásának meghatározása egyszerűbb: a vér- illetve a légalkohol koncentráció a megállapítás alapja, annak nincs jelentősége, hogy az adott személy az elfogyasztott mennyiségtől milyen állapotba került. Lehet ugyanaz az alkoholkoncentráció erősebben hat az egyik emberre, a másikra alig, de ez nem változtat a tényálláson. Alkohol esetén csak a koncentráció számít. Fokozva a példát az ittas járművezetésnél még az sem számít, hogy a vezetés pillanatában mekkora az alkoholkoncentráció, tehát, hogy a sofőr fogyasztott ugyan alkoholt, de az az ellenőrzés pillanatában még nem szívódott fel, tehát nem fejthette ki a bódító hatását. Tehát, ha valaki felhajtja az italt, kocsiba ül, de még nincs hatása, mert gyakorlatilag semmi nem szívódott fel, de már jelen van az alkoholmennyiség a szervezetben, azzal már megvalósul az ittas vezetés. Ez a határ a 0,5 g/literes véralkohol vagy 0,25 mg/liter légalkohol szint.

Az ezredes elmondta, hogy a drogok kimutatása sokkal bonyolultabb. Az ittasságnál egyértelműen etilalkoholt keres a hatóság az ellenőrzés alá vont sofőr szervezetében. Droggyanú esetén azonban rendkívül sokféle anyag szóba jöhet, nem pedig egy. Ugyan vannak régóta ismert anyagok, amelyek tulajdonságait a hozzáértők jobban ismerik, tapasztalati úton már tudják, hogy milyen koncentrációban mit okoznak a szervezetben, milyen hatások figyelhetők meg. Manapság azonban szinte naponta új szerek jelennek meg, illetve különböző szerek kombinációi. Mindennek kapcsán már felmerült, hogy nem a jelenlegi módon kellene megfogalmazni a tényállást, a jogszabálynak rögzíteni kéne, hogy bizonyos hatóanyagcsoportok bizonyos koncentrációja már megvalósítja a bódult állapotot.