Többször beszámoltunk róla, hogy az M1-es autópálya korszerüsítése és felújítása során az első lépcsőben a Budapest és Bábolna közötti szakaszt építik át 2×3 sáv plusz leállósáv (technikaisáv) konfigurációban, amely a jelenleginél nagyobb áteresztőkapacitást fog biztosítani. A felújítási munka nem lesz egyszerű, mert egy már évtizedes igénynek megy utána, és a megnövekedett forgalom miatt nehéz lesz megoldani, hogy a forgalmi terhelés ne áramoljon át az alsóbbrendű meglévő utakra.

A felújítás előkészületeként már a nyáron elkezdődtek a területtisztítások, valamint a csatlakozó le-, és feljárók átalakítása. Ennek során újították fel a M1-M0 lehajtót is, amely már önmagában jelentős napi szintű torlódásokat okozott. Ennek a folyományaként a kivitelező is több társadalmi egyeztetésen vett részt, mert nyilvánvalóvá vált, hogy a felújítás, bár az eredményét mindenki várja, de mégis nagy terhet ró a környéken élő lakosságra, nehezítve a közlekedését, a napjainak a megszervezését.

A ténylegesen az M1 autópálya érintett szakaszának a felújítási munkái szeptember 15-én indulnak a terelések kialakításával, amely feladatot október elejéig végzik el. Lázár János miniszter az Építési és Közlekedési Minisztériumban tartott „Közlekedésinfó” sajtótájékoztatón elmondta, hogy Európa jelenleg leghosszabb terelt-, és sebességkorlátozott szakaszát alakítják ki, amely komoly hatással lesz az amúgy is zsúfolt autópálya forgalmára. Ezért alternatív korszerű terelőút hiányában elvárás, hogy megmaradjon a 2×2 sávos áteresztőképesség. Ezt úgy oldják meg, hogy a Budapest felé vezető oldalon egy sáv marad, lényegében a kamionoknak. A Győr irányába tartó oldalon 3 sávot alakítanak ki, ebből egyet a Budapest felé tartó személyautók részére, kettőt pedig a Győr-irányú forgalomnak.

Mindez azonban kevés lesz ahhoz, hogy az átmenőforgalom ne „meneküljön le” az autópályáról. Ennek amúgy is van egy alap „indíttatása”, mert jelenleg a teherforgalom számára a legdrágább az autópályát használni, kevesebb úthasználati díjat fizetnek az országutakon. Miközben a befolyó úthasználati díjak kétharmadát a kamionok után fizetik be. Ezért jogszabályi háttérrel oldják meg, hogy az átmenő teherforgalom a pályán maradjon az átépítés alatt is, ellehetetlenítik számukra a környező alsóbbrendű utak használatát (kivételt képeznek a célforgalmú-, vagy helyi teherszállítást végzők).

A személyautóval közlekedő, a szakaszt napi rutin során használóknak a közlekedési nehézségek kompenzálásaként egyedi útbérletet vezetnek be 2026. január elsejétől. Budapest és Győr között az M1 autópálya 4 vármegyén halad át, tehát vagy országos úthasználati jogosultsággal, vagy négy vármegye „matrica” kiváltásával használható az érintett szakasz. A felújítás ideje alatt tehát, január elsejétől megvásárolható lesz a „négymegyebérlet”, amely 15 000 forintba fog kerülni – a kalkulációk szerint ez egy 7 milliárd Ft értékű lakossági támogatás lesz. A miniszter kitért rá, hogy mivel technikailag az új úthasználati jogosultság formát januártól tudják csak bevezetni, ki fognak dolgozni egy kompenzációt a lezárás kezdetétől tartó időszakra is.

A tervek szerint az M1 autópálya 2×3 forgalmi sávú bővítése Babolnáig 800 milliárd forintos feladat, amelyet 2029-re fejeznek be.