A mértékadó JATO piaci elemzéséből kiderül, hogy miközben az idei év első negyedévében megugrottak az európai hibridautó eladások, addig a tisztán elektromos kocsik iránti kereslet érzékelhetően visszaesett. A JATO úgy fogalmaz, hogy 2021 óta a legmagasabbak a negyedéves európai hibrid eladások. Az európai újautó-piac nehézségekkel küzdött az év első három hónapjában, mivel a tartósan magas infláció és kamatlábak a kereslet lassulásához vezettek.

A JATO Dynamics a felmérését 28 európai piacra vonatkozó adatokból végi. 23 országban mutattak ki csökkenést a regisztrációkban az előző év azonos időszakához képest, növekedés pedig mindössze 16 piacon volt 2024 első negyedévében. Márciusban a regisztrációk száma 1.377.541 darab volt, ami 2,7 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos hónapjához képest. Ugyanakkor 2024 első negyedévében a regisztrációk 4,8 százalékkal nőttek 2023 első negyedévéhez képest, az év első három hónapjában összesen 3.380.048 új autót értékesítettek.

Az akkumulátoros elektromos (BEV) járművekbe vetett fogyasztói bizalom csökkenése a hibrid autók iránti kereslet növekedését váltotta ki, idén január és március között 382.700 új hibridet állítottak forgalomba Európában, ami a kategória legmagasabb negyedéves regisztrációs száma 2021 óta. A hibrid járművek volumene 18%-kal nőtt 2023 azonos negyedévéhez képest. Amint arra a JATO elemzése rámutat, a hibridek térnyerése és növekedésük üteme látványosabb, ha 2022 azonos időszakához viszonyítjuk (+50%), míg ugyanezen időszakban az akkumulátoros elektromos eladások 39%-kal, a teljes piac pedig 23%-kal nőtt.

„A fogyasztók ismerik a hibrid járműveket, hiszen már több mint két évtizede vannak a piacon. Sok járművezető számára ma már ezek jelentik a legjobb megoldást: olcsóbbak, mint a tisztán elektromos autók, és nem függenek a nyilvános töltőinfrastruktúrától, amely több országban meglehetősen hézagos és/vagy drága.” – mutatott rá Felipe Munoz, a JATO Dynamics globális elemzője.

A JATO Dynamics adatai a négy legnagyobb európai piacra vonatkozóan azt mutatják, hogy a hibrid hajtásláncú autók (HEV) átlagos kiskereskedelmi ára 2024 februárjában 11%-kal, illetve 21%-kal alacsonyabb volt, mint a benzines (beleértve a lágy hibrid, azaz MHEV járműveket), illetve a dízelüzemű járműveké. Ezzel szemben a plug-in hibrid autók (PHEV) voltak a legdrágábbak, 74.800 eurós átlagos kiskereskedelmi árral.

„A hibrid autók előnye az akkumulátoros elektromos autókkal szemben szemben, hogy öntöltőek, miközben átlagosan 27%-kal olcsóbbak, mint egy tisztán elektromos kocsi. Miért fizetnénk többet egy olyan járműért, amely a hatótávolság és a töltés tekintetében korlátozottabb?” – teszi fel a kérdést Munoz.

Bár az európai autópiaci résztvevők tartanak a kínai hódítóktól, azonban a kínai gyártók márciusban veszítettek piaci részesedésükből, ez pedig fontos tendencia, tekintve, hogy az elmúlt években egyre nagyobb befolyást nyertek Európában. A múlt hónapban a kínai autómárkák értékesítése 33.000 darabot tett ki, ami 0,7%-os növekedést jelent 2023 márciusához képest. Ennek 36%-át az elektromos típusok tették ki. 2024 márciusában a kínai márkák által gyártott elektromos autók az összes BEV-regisztráció 6,1%-át jelentették. Munoz szerint a márciusi összesített értékesítés csökkenése mind a régi cégek, mind a kínai gyártók esetében kevesebb eladást jelentett.

„A kínai márkák sem voltak immunisak az európai újautó-piac romló helyzetére. Ezen túlmenően a kínai elektromos autók importjára vonatkozó európai bizottsági vizsgálat által kiváltott fokozott negatív ellenőrzés hatását is érezhetik.” – mutat rá Munoz.