Több európai civil szerveződés, köztük a magyar Levegő Munkacsoport közös kezdeményezése, a Tiszta Városok Kampány. Ennek kapcsán elemezték a csillapított forgalmi övezetekben a kereskedelmi forgalom fejlődését több európai nagyvárosban. Az elemzésben megállapították, hogy például Madridban az alacsony kibocsátású övezetben (ahová csakis korszerű autókkal lehet behajtani) a 2018-as karácsonyi időszakban 8,6 százalékkal nőttek az üzletek bevételei, míg a város egészében csak 3,3 százalékkal.

Miután Londonban a főutcákon és a városközpontokban gyalogos és kerékpáros fejlesztéseket hajtottak végre, a bezárt üzletek aránya 17 százalékkal kisebb lett, mint a szomszédos negyedekben, ahol nem történtek ilyen fejlesztések. A londoni bevásárlónegyedekben a gyalogosan érkező vásárlók havi szinten 4,3 százalékkal több pénzt költenek, mint az autósok. Bernben az autós parkolóhelyek kerékpáros parkolóvá alakítása után, a vásárlók bolti négyzetméterenként 13 százalékkal többet költöttek, mint korábban.

Az elemzésből az is kiderült, hogy Berlinben, ahol az elmúlt időszakban komoly intézkedéseket hoztak a környezetkímélő közlekedési módok elterjesztésére, a gyalogos, kerékpáros és a tömegközlekedést használó vásárlók költik el az összes vásárlási kiadás 91 százalékát. A nemzetközi felmérés megállapítja, hogy a végrehajtott intézkedések általában pozitív hatással voltak a kiskereskedelmi szektorban, a sétálóutcák és a kerékpársávok növelik a kiskereskedelmi eladást, és csökkent az üres vagy elhagyott kiskereskedelmi boltok száma az alternatív közlekedési lehetőségek fejlesztésével és növelésével.

A tanulmány több magyarázatot is talált a fenti jelenségekre. Az egyik, hogy a gépkocsi használata kevésbé fontos szerepet játszik a vásárlók körében, mint azt a bolti tulajdonosok gondolják. A másik, hogy a gépkocsival érkező vásárlók számának csökkenését kompenzálja a gyalog, kerékpárral és közösségi közlekedéssel érkező fogyasztók száma.