Félszáz szakmai, érdekképviseleti, tudományos, közigazgatási és civil szervezet bevonásával folytatódik a KRESZ megújításának az előkészítése. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) a szakfeladatokat ellátó Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Kft.-vel (KTI ) kétnapos szakmai fórumon, széles körű együttműködés keretében gyűjtötte össze a közúti közlekedésben részt vevők elvárásait, és tárta fel a főbb problémaköröket, amelyek a felülvizsgálat szempontrendszerének fontos részét adják.

A résztvevők köszöntése során Mayer András, a KTI ügyvezetője kiemelte, hogy a hatékony és gyakorlatias szabályozás kialakításához a kulcs a közös gondolkodásban rejlik, az egyes szakterületeknek azonban komoly felelőssége van abban is, hogy az elvárásokból mindenki számára előnyös szabályrendszer szülessen. A szakmai fórumon elhangzott, hogy az 1976. január 1-én bevezetett, ma hatályos KRESZ a jóval korábbi, 1968-as Bécsi egyezményhez való csatlakozás eredményeként született. Így az alapjai már több mint 55 évesek. Az ÉKM átfogó felülvizsgálatot indított a közlekedési magatartást meghatározó jogszabályi környezetet érintően, amelynek része a KRESZ megújítása.

A KRESZ az állampolgárok körében legismertebb és legtöbbször alkalmazott jogszabály, ezért fontos, hogy a megújítása során olyan gyakorlatias szabályozás szülessen, amelynek a középpontjában a biztonságos közlekedés áll, és amely segíti a közlekedésben részt vevők szabálykövető magatartását. Az ÉKM a korábbiakban 12 szakmai szervezettől 381 javaslatot gyűjtött össze, amelyek mintegy harmada koncepcionális alapokat érintett. Ez világossá tette, hogy a szabályozás átfogó megújítására van szükség, amelynek szakfeladataival a KTI–t bízta meg.

Annak érdekében, hogy a KRESZ megújítása a lehető legszélesebb körű társadalmi együttműködésben történjen, az ÉKM és a KTI 2024. február 12-13-án kétnapos közlekedésszakmai fórumot szervezett. Ennek keretében 50 szakmai, érdekképviseleti, tudományos, közigazgatási és civil szervezet bevonásával mérték fel a közúti közlekedésben részt vevő hivatásos, vagy civil szereplők elvárásait, gyűjtötték össze a tudományos, szakmai, vagy érdekképviseleti szervezetek javaslatait, illetve azonosították a főbb problémaköröket, amelyek mind a felülvizsgálat szempontrendszerének részét fogják képezni.

A konferencián felmerült többek között a kijelölt gyalogátkelőhelyek biztonságosabbá tétele, valamint a jármű műszaki szabályok felülvizsgálatának és aktualizálásának kérdése. Szó esett arról is, hogy a közlekedésre való felkészítésben a gépjárműoktatás mellett nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a közlekedésoktatásnak, nevelésnek már az általános iskolákban.

A konferencia első napján az általános szakmai szempontokat és előzményeket mutatták be, majd közlekedési módokra specializált workshopokon kisebb csoportokban folyt tovább a munka, ahol szakmapolitikai tématerületek szerint tekintették át a résztvevők a hazai közúti közlekedés jellemzőit, valamint a jelenlegi szabályozással kapcsolatos elvárásokat. A munkacsoportok külön foglalkoztak a gyalogos, a kerékpáros, a motorkerékpáros és a személygépjármű közlekedéssel, a hivatásos személy- és áruszállítás, valamint a közösségi közlekedéssel. A második napon a munkacsoportok többek között a közlekedésre felkészítésről, a gépjárművezető képzésről, a járműműszaki követelményekről folytattak vitát.