Az Autovista Group elemzést készített arról, hogy a koronavírus milyen hatással lehet az európai autópiacra a következő időszakban. Az autóipar leállása komoly kieséseket jelent, és bár Németországban, illetve Ausztriában viszonylag hamar újraindult az élet, Franciaországban és Spanyolországban már más a helyzet. Az európai kereskedők számára 1,8 milliárd eurós veszteséget jelentett a pandémia a lezárások kezdetétől április 18-ig – és ebben Magyarország is érintett.

Több forgatókönyv is elkészült arról, milyen hatással lehet a járvány az autóiparra, amely az országspecifikus tényezőkön kívül az alábbi öt kockázati faktor alapján áll össze: 1. meddig tart a fertőzések terjedése; 2. a gazdasági kilátások 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben; 3. az új autók gyártásával kapcsolatban várható kérdések az ellátási láncban a kínálat szempontjából; 4. a magánfogyasztás alakulása a következő években a keresleti oldalon; 5. a költségvetési és gazdaságpolitikai intézkedések hatékonysága. Így meghatározható, hogy a pandémia milyen hatással lehet az egyes országok gazdaságára az alacsony kockázattól kezdve a magasig, és az is kiderül, hogy milyen jellegű fellendülés várható: „gyors, V-alakú”, „mérsékelten gyors, V-alakú”, „lassabb, U-alakú”, „mély recesszió, lassú fellendülés” vagy „nagyon mély recesszió, L-alakú fellendülés”.

Magyarországon az elemzés szerint legvalószínűbb a közepes kockázat (50 százalékra teszik), vagyis a lassabb, U-alakú fellendülés. E szerint a gazdaság visszaáll a régi kerékvágásba 2020-ban, ám a világjárvány hosszabb ideig okoz társadalmi és gazdasági problémákat. A gazdaság csak fokozatosan gyorsul fel, és a gazdasági aktivitás csak az év végére állhat helyre.

Az elemzők szerint ugyanakkor 30 százalék az esélye, hogy közepesen magas lesz a kockázat, vagyis mély recesszióra, lassú fellendülésre lehet számítani, ám 20 százalék esélyt adnak alacsony-közepes kockázatra, amely mérsékelten gyors, V-alakú fellendülést ígér. Ez azt jelentheti, hogy amíg a második negyedévben visszaesik a gazdaság, addig a harmadik és negyedik negyedévben fellendülés várható, amely kompenzálja a korábban felhalmozott veszteségeket. Ezek az előrejelzések persze csak becslések, mivel egyelőre sok a kérdés, bizonytalanság, így például az is, hogy lesz-e újabb hulláma a járványnak.

Mindenesetre az eurózónát figyelembe véve az elemzések alapján Magyarország a középmezőnyhöz tartozik, olyan országokkal egyetemben, mint Svédország, Finnország, Ausztria vagy éppen Lengyelország. A várható fellendülés alapján Ausztria, Németország és Svájc lehet a leginkább bizakodó, ám rögtön utánuk következik Magyarország és Lengyelország, amely az egyik legrugalmasabb fejlődést mutatja. Ha kitekintünk a többi európai országra a gazdasági fellendülés szempontjából, a koronavírus által leginkább sújtott területek, így Olaszország és Spanyolország helyzete tűnik a legrosszabbnak, valamint az Egyesült Királyságé, ahol a Brexit is nehezíti a jelenlegi állapotot, ugyanakkor Franciaországban is borúsabban látják a jövőképet, mint néhány héttel korábban.