A Jövő Mobilitása Szövetség számításai szerint 30-40 ezer rollert használhatnak jelenleg közlekedési eszközként Magyarországon. A szervezet felmérése alapján az aktív rolli használók jellemzően 4-8 kilométert tesznek meg átlag egy-egy rollival naponta. Ez a táv a koronavírus-járvány ideje alatt nőtt meg 2 kilométerről, aminek hátterében valószínűleg a közösségi közlekedés nagyobb arányú elkerülése áll. Megállapításaiknak alapot az ad, hogy a szervezet valamivel több mint 700 megkérdezett közreműködésével online kutatást végzett tavaly. A válaszadók megközelítőleg 70 százaléka közölte azt, hogy vezetett már valamilyen elektromos járművet. Közülük a legtöbben, 96 százalék elektromos autót vezetett, ezt követte 32 százalékkal a roller, 30 százalékkal az e-bicikli, 18 százalékkal a segway és 15 százalékkal a robogó.

A szervezet felhívta rá a figyelmet, hogy egy saját tulajdonú e-roller az eszköz vételárán felül nagyon olcsó közlekedési eszköz, 20-40 kilométeres hatótávra elegendő feltöltése 20 forint alatti költséget jelent. A rollerek ingyen szállíthatók a közösségi közlekedésben, de összecsukva elférnek egy kisebb méretű autó csomagtartójában is, tehát alkalmasak arra, hogy használójuk messzebb parkolva, onnan rollerrel érkezzen meg a céljához.

A közlemény szerint a Mol BUBI bérbringa rendszerében eddig közel 100 ezren regisztráltak. A BUBI-t átlag 15 percig használják, 2021-ben több mint 2,5 millió kilométert tettek meg a használóik, ennek köszönhetően 414 tonna szén-dioxid kibocsátásától mentesül a főváros évente (már akkor, ha a Bubi-bringa használók amúgy mind autóból szállnak át a nyeregbe, de ennek kicsi a valószínűsége, a közösségi közlekedésből átpártolók ilyen szempontból súlytalanok, hiszen a busz nélkülük is elindul).

A Jövő Mobilitása Szövetség szerint a mikromobilitási eszközök a fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve is jó választást jelentenek. Míg egy benzines autó egy kilowattórányi energia felhasználásával csak 2 kilométert képes megtenni, addig egy elektromos autó 6, egy elektromos robogó 35, egy elektromos roller pedig 100 kilométert. Helyben nem okoznak levegőszennyezést, így a belvárosok, ahol a legelterjedtebb ezeknek az eszközöknek a használata, élhetőbbek maradnak, és csökkennek a forgalmi dugók is.

A szervezet a közleményében kitért arra is, hogy a kerékpárok esetében sokkal egyértelműbb a szabályozás, de a rolleresekre egyelőre semmilyen előírás nem vonatkozik. A mikromobilitás dinamikusan fejlődő piac, ezért a jövőben a városok fejlesztésénél számolni kell ezeknek az eszközöknek a meglétével is. Egyelőre a közösségi rollerek parkolása rendezetlenné teszi a városképet, a probléma kezelésére egyre több helyen hoznak létre virtuális vagy fizikai dokkoló állomásokat.

A közlemény szerint Budapesten a járvány miatti közlekedési átrendeződés legnagyobb nyertese a mikromobilitási ágazat, azon belül is a kerékpár volt. A Budapesti Mobilitási Terv célkitűzése szerint a kerékpáros közlekedés aránya 2030-ra eléri az 5 százalékot, a gyalogos közlekedés pedig a 15 százalékot az utazások hosszát tekintve, de nem a közösségi közlekedés igénybevétele helyett, hanem azzal kombinálva.

Az EIT InnoEnergy legfrissebb tanulmányára hivatkozva a Jövő Mobilitása Szövetség közölte: a mikromobilitás piaca a következő hat év során 380 millió euróra fog nőni Európa területén. Az EIT InnoEnergy számításai szerint 2030-ra körülbelül 30 millió magán e-kerékpárral és e-robogóval, valamint 2,7 millió közös használatú közlekedési eszközzel lehet majd számolni a kontinensen