A fékolaj érdekes anyag. Amellett, hogy maró hatású, (például, ha szerelés közben fényezett felületre csöppen, akkor lemarja a festéket), igen jó a nedvesség-megkötő képessége. Így a fékfolyadék-tartály parányi légmennyiségéből szépen folyamatosan megköti a párát – mindig egy kicsit. Ez a víz elegyedik a fékolajjal és egyszerre két bajt is okoz. Egyrészt csökkenti a fékolaj forráspontját, másrészt korrodálja a fékolajjal érintkező fém fékalkatrészeket.

A forráspont csökkenés hátrányát az átlagos napi eseménytelen forgalomban nem igazán érzik meg az autósok. A meglepetés akkor jöhet, ha intenzív és egymást követő erős fékezésekre van szükség. Például autópálya menetben a belső sávban haladós-tempós utazáskor, amelyet erős lassítások szakítanak meg, például lassabb autó besorolása miatt. Vagy hegyi túrán lejtmenetben tartós fékezések közben. Ilyen üzemkörülmények között az erősen felmelegedett fékrendszerben felforrhat a fékolaj.

A fékolaj alapvetően nem összenyomható, ezért is alkalmazzák hidraulika folyadékként, azonban felforrva kis gázbuborékok keletkeznek, amelyek összenyomhatók. Ebből a sofőr annyit vesz észre, hogy egyre puhább, kisebb ellenállású lesz a fékpedál, azonos nyomásmélységhez kisebb fékerő társul, legdurvább esetben a pedál beesik, és az autó fékrendszere hatástalanná válik.

A fékhatás elvesztésének a veszélye mellett az öregedő fékolajjal járó autós szépen tönkre teszi a fékrendszer alkatrészeit is. A víz korrodál, így a fékhengerek, dugattyúk szépen rozsdásodni kezdenek. Teszik ezt addig, amíg el nem eresztik a fékfolyadékot, vagy érdes felületükkel kidörzsölik a tömítéseket. Az előbbinél erős pedállenyomáskor van fékerő, viszont tartós fékhatásért nyomva tartott pedál mellett „elillan” a fékhatás. Például lejtőn állva egyre jobban kell nyomni a féket, hogy a kocsi állva maradjon, de mégis menni akar, a pedál pedig süllyed a padló felé – főfékhenger hiba – vagy erős fékezéskor félrehúz az autó – valamely fékmunkahenger hibája. Pumpálásra újra lesz fékerő, amit megint elereszt a hibás rendszer. Ha tömítés megy tönkre, akkor fogyni kezd a fékolaj, után kell tölteni, és folyásnyomok jelennek meg a munkahengerek vagy csőcsatlakozások környékén.

Tehát a fékfolyadék csere elmulasztásával egyrészt közlekedés-biztonsági kockázatot, másrészt egy jó vaskos szerviz-számla eljövetelét vállalja az autós. Holott a fékfolyadékcsere nem nagy történet, és a költsége is viselhető. Az általunk kérdezett szervizben a fékolajjal együtt 15 000 Ft a csereköltség. A csereintervallumot a gyártók írják elő, de általánosítva 40 000-60 000 km-ként illetve 2-4 évente javasolják.

A folyadék cseréhez előbb megnyitják a fékolaj tartályt, kiveszik belőle a folyadékszűrőt. A fékolajat vákuumos eszközzel „kiporszívózzák” a tartályból. Valamennyi olaj persze bentmarad, bár néhány autótípusnál ronggyal tisztára törölhető a tartály – a többségnél vagy nem elég nagy a nyílás, vagy zegzugos a tartály kialakítása. Régi olaj marad a csövekben is, ezt is el kell távolítani. Mielőtt nekikezdenének a csőürítésnek új olajjal feltöltik a tartályt. Ekkor két dolog történhet, az új olaj felül marad, de előfordul, hogy a régi úszik fel – a régi színe sötétebb. Ha a régi győz, akkor leszívják a felszínről. Ha az új akkor nincs gond.

A fékrendszerből a régi olaj kipréselése a klasszikus két-emberes módszerrel történik. Egy fő ül az autóban, egy pedig elkezdi körbejárni a kerékfékeket, hogy a légtelenítő csavarnál egyenként kiengedje a régi olajat és légtelenítse is a rendszert. A szervizek itt az otthon ügyködőkhöz képest előnyt élveznek, mert csápos emelővel kényelmesen felemelhetik a kocsit, leszerelve a négy kereket. A leengedés-légtelenítést a legtávolabbi, azaz a jobb hátsó keréknél kezdik. A kocsiban ülő pumpálja a pedált, majd nyomva tartja, ekkor megnyitják a légtelenítő csavart, az olaj kijön (spriccel, tehát ronggyal, vagy célszerszámmal fel kell fogni). Ez így kerekenként 4-6-szor megtörténik. Mikor körbeér a szakember és kész van a régi olaj eltávolításával és a rendszer légtelenítésével, akkor még szintre tölti a fékolajtartályt, hiszen értelemszerűen fogyott az olajból. Majd lezárhatja azt, a következő, nem elhanyagoldandó fékolajcseréig.