Több autógyár is jelentkezett visszahívással az elmúlt időben, mert a legkorszerűbb autóikról időközben kiderült, hogy hajlamosak lehetnek a kigyulladásra. Ezek egyértelműen konstrukciós illetve gyártási-anyaghasználati hibák, de sajnos ezen túlmutató okokból is égnek le autók. Míg 2013-ban 305 tűzesetet jegyeztek fel, 2014-ben már 371-et, 2016-ban 460-at, tavaly pedig 578-at. Nem csoda, hogy a vezető autós felületek is gyakran foglalkoztak a témával!

Idén az első negyedévben 120 körüli autó gyulladt ki az országban. A statisztikák szerint a balesetekben, ütközésekben csak minden 342. esetnél gyullad ki a sérült jármű. Tavaly baleset során 49 kocsi égett ki, ez kevesebb mint az összeset 10 százaléka. A járműtűz akár életveszélyes is lehet, viszont, ha a bent ülök nem vesztik el a fejüket, sokkal jobbak a túlélési esélyeik. És ami még nagyon fontos, a tüzek egy része megelőzhető odafigyeléssel.

A hazai statisztikák szerint az autótüzek száma gyorsabban emelkedik, mint ahogy a forgalomban lévő járművek száma. A statisztika szerint tavaly 202 alkalommal a motortérben, 133 esetben az utastérben keletkezett a tűz, míg harminc esetben a fékrendszer, vagy a kipufogórendszer kapott lángra.  A többi tűz esetében nem sikerült pontosan megállapítani a tűz keletkezésének a helyét. A szakemberek szerint az utastéri tűz a legijesztőbb és legveszélyesebb, hiszen a bent ülőkhöz közel csapnak fel a lángok, és közvetlen életveszélyt jelentenek a mérgező füstök és gázok.

Tűz esetén a legfontosabb teendő a jármű azonnali leállítása, az elakadásjelző bekapcsolása és a gyújtás levétele. Azonnal ki kell menekíteni az utasokat – s ahogy a repülőgépek esetében is – nem szabad hagyni, hogy bárki is azzal vesztegesse az időt, hogy minél több személyes holmit, telefont, táskát próbáljon meg kihozni a kocsiból. A közelben állókat is figyelmeztetni kell, hogy ne menjenek a tűz közelébe, s ha szükséges, a forgalomban lévő többi autósnak is jelezni kell a veszélyhelyzetet.

Nem mindig érdemes oltani

Az is fontos, hogy biztonságos távolságra, legalább ötven méterre húzódjanak vissza az égő járműtől, s általában nem érdemes a tűzoltással foglalatoskodni. A motorháztető felnyitásával, illetve a még csukott ajtók kinyitásával leginkább csak annyit ér el az ember, hogy több oxigénhez juttatja a tűzfészket és ezzel tetézi a bajt. Ha a kocsiban van tűzoltóberendezés, akkor meg lehet próbálkozni az oltással, viszont akkor is csak félig érdemes felnyitni a motorháztetőt. Ha a jármű hátsó fele ég, akkor nem javasolják az oltást a szakemberek, ugyanis bármelyik pillanatban lerobbanhat az üzemanyatartály.

Közben azonnal értesíteni kell a tűzoltókat, személyi sérülés esetén pedig a mentőket is. Amikor már nem ég a tűz, csak akkor szabad visszamenni a járműhöz, ha azt engedélyezik a tűzoltók, illetve a rendőrök. Ha a járműnek volt casco biztosítása, akkor fel kell venni a kapcsolatot a társasággal, és érdemes fényképeket is készíteni a kocsi sérüléseiről, illetve a tűz nyomairól. Fel kell sorolni a megsemmisült, vagy megrongálódott egyéb vagyontárgyakat is.

Van tűz, ami megelőzhető

A járműtüzek jelentős része a karbantartás hiánya, a szakszerűtlen szerviz, vagy a különféle extrák utólagos beépítése miatt keletkezik.  Okozhat tüzet a befecskendezőszelepek, vagy tömítések mellett szivárgó üzemanyag, a sérült üzemanyagvezetéken kibuggyanó benzin, illetve gázolaj, a nem megfelelő biztosítékok beszerelése, vagy akár egy utólag beépített hifirendszer zárlata is – a profi hifibeépítők ezért mindig közvetlenül az akkumulátorról veszik a tápfeszültséget önálló biztosítékok bekötésével.

A megelőzés legjobb módja az, ha a tulajdonosok legalább évente átnézetik járművüket egy szerelővel, ha pedig olaj- vagy üzemanyagszivárgást észlelnek, azonnal szervízbe mennek – az üzemanyag szag elég jó árulkodó. A szakemberek szerint a katalizátorók is komoly tűzforrást jelentenek, az eltömődött részegység több száz fokkal is túlhevülhet, és e miatt begyulladhat a környezete, sőt a kocsi alatti elhelyezés esetén a padlólemez belső oldalán, már az utastérben lévő padlószőnyeg, vagy szigetelőanyag. A katalizátorok túlhevülését általában a nem megfelelően karbantartott motorok okozzák, hiszen e miatt a tervezettnél jóval több elégetlen üzemanyag jut a katalizátorba, ami túlhevíti.

Az autótüzekhez a jármű tervezési, gyártási hibái is hozzájárulhatnak, nem véletlen, hogy a visszahívások jó részét éppen azért rendelik el, mert egy-egy kisebb probléma – általában más okok hatására – növelik a tüzek kitörésének a veszélyét. A BMW amerikai vállalata például idén áprilisban 185 ezer újabb járművet hívott vissza a 2017-es 740 ezer mellé a miatt, hogy a 2007-2011-ben gyártott kocsik egy részénél a hűtési rendszer egyik eleme rozsdásodhat, és e miatt minimális mértékben megnövekedett a rövidzárlat és ezzel a tűz veszélye. A német gyártó szerint a hiba miatt mozgásban lévő, illetve parkoló autók is kigyulladhattak, arról viszont nem érkeztek hírek, hogy a tüzek személyi sérülést is okoztak volna. De a BMW-k a hazai tulajdonosoknak is okoztak fejfájást a kigyulladással, nevezetesen az 520d modellek egyes szériái, amelyeknél épp a hővédő lemez átégése okozott tüzeket.

Az elektromos is jól ég

S hogy a tűz nem csak a belsőégésű motorokkal szerelt kocsikat fenyegeti arra az Audi szolgált példával. A Volkswagen csoporthoz tartozó gyártó a múlt hét elején jelentette be, hogy önként visszahívja az április óta forgalmazott legújabb E-Tron elektromos autók mintegy felét, mert azok akkumulátora kigyulladhat. A hibát az okozza, hogy a rögzítés egyik eleménél folyadék szivároghat az akkumulátorhoz, és e miatt rövidzárlat keletkezhet – mivel Magyarországon nem adtak el autót a hibás szériából, így hazai tulajdonosokat ez nem érint. Bár arra nincs bizonyíték, hogy az elektromos autók esetében nagyobb lenne a tűzveszély, az semmiképpen sem javította az út technika megítélését, hogy a június elején a Jaguár hívta vissza az I-Pace-eket, mert vészesen túlmelegedhetett a fékek energiavisszanyerő rendszere. Korábban egyébként a Teslákkal, illetve a Chevrolet Bolt modellekkel is voltak gondok.

A szakértők is azt hangsúlyozzák, az elektromos járművekben lévő lítium-ion akkumulátorok, komoly kihívást jelentnek, hiszen azok nagy méretűek, s jellemzően az autó alján, nehezen oltható helyen helyezkednek el. „További probléma, hogy ezek az akkumulátorok „oxigén nélkül” is tudnak égni. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az égési folyamatnak nincs szüksége oxigénre, hanem azt, hogy az égéshez szükséges oxigén megfelelő mennyiségben keletkezik az anód és a katód bomlásából adódóan, tehát a környezetből történő oxigén elvonás nélkül is képesek égni” – olvasható az Elektromos járművek tűzbiztonságának vizsgálata című tanulmányban. Míg pontos statisztikák egyelőre nincsenek arról, hogy a belsőégésű, vagy az elektromos motorral szerelt autók tűzbiztonsága jobb-e, Elon Musk, a Tesla autógyár fő tulajdonosa azt állítja, a megtett összkilométerre vetítve az elektromos autók tizedannyi eséllyel gyulladnak ki, mint a hagyományos járművek. A szakértők is úgy vélik hogy ahol nincs benzin és gázolaj, ott kisebb a veszély, ám pontos arányokról egyelőre nem beszélnek.

Gyújtogatók

Bár nem köztudott, viszonylag sok a szándékosan okozott autótűz. És nem csak a randalírozó tüntetők, vagy a piromániások miatt csapnak fel a lángok. Jócskán akadnak, akik különféle bűncselekmények nyomait akarják így eltüntetni, vagy csupán egy-egy biztosítót akarnak becsapni. A munkájukat megkönnyíti, hogy nem nehéz porig égetni egy autót, viszont az is igaz, hogy ahogy javul a tűzvizsgálók technikája és felkészültsége, annál nehezebb eltüntetni egy-egy gyújtogatás nyomait.