Közlekedési szabályszegések következményei II.
2011-10-25 18:46:17
Sok közlekedő nincs tisztában azzal, hogy a különböző közlekedési szabályszegések elkövetése milyen szankciókat vonhat maga után.
Cikksorozatunk második részében a szabálysértési, illetve büntetőjogi feljelentés főbb szabályait mutatjuk be, kitérve az előéleti pontok esetleges adására is. Közúti közlekedési szabályszegés elkövetése esetén – amennyiben figyelmeztetésre és helyszíni bírság kiszabására nincs mód, továbbá a cselekmény nem tartozik a közigazgatási bírságolás hatálya alá – az intézkedésre jogosult személy feljelentést tesz. A szabálysértési ügyekben a feljelentést követően szabálysértési eljárás veszi kezdetét, mely szabályait a szabálysértési törvény rendelkezései tartalmazzák.
A közlekedési szabálysértések túlnyomó részét a jogszabály a rendőrség hatáskörébe utalta, ennek megfelelően ezekben az ügyekben I. fokon általában a rendőrség, II. fokon pedig a bíróság jár el. (Kivételként említhető a „Járművezetés az eltiltás alatt” szabálysértés elkövetése, mert ha a járművezetéstől eltiltott személy az eltiltás ideje alatt ismételten járművet vezet, akkor az eljárás minden esetben a bíróság hatáskörébe tartozik. Ebben az esetben az elkövető elzárással is büntethető.) Az I. fokú szabálysértési eljárás végén az eljáró hatóság határozatot hoz. A pénzbírság kiszabását, a figyelmeztetést, a járművezetéstől való eltiltást és az elkobzást megállapító határozattal szemben az erre feljogosított személy a határozat közlésétől számított nyolc napon belül halasztó hatályú kifogással élhet . Ellenkező esetben a határozat jogerőre emelkedik. Kifogás előterjesztése esetén az eljáró hatóság előtt három lehetőség áll: a határozatát visszavonhatja, a kifogást tevő javára módosíthatja, vagy az iratokat a II. fokú eljárás lefolytatására a bíróságra továbbíthatja. A II. fokon eljáró bíróság határozata ügydöntő, s közlésének napján jogerőssé válik. A közlekedési szabálysértések jelentős részének elkövetésekor – jelenleg 23 jogsértő magatartás esetén – a járművezető előéleti pontokat (1-8 pontot) kap, amennyiben őt az eljáró hatóság a járművezetéstől nem tiltotta el (a pontrendszer szabályait lásd később). Bizonyos szabályszegések a hatályos jogi szabályozásnak megfelelően közlekedési bűncselekménynek minősülnek (pl. közúti baleset gondatlan okozása, amennyiben a baleset súlyos testi sértéssel, maradandó fogyatékossággal, vagy halálos sérüléssel jár, valamint közúti veszélyeztetés, cserbenhagyás, ittas járművezetés, járművezetés tiltott átengedése stb.), melyekre szigorúbb szankciók vonatkoznak. Közlekedési bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén büntetőeljárás veszi kezdetét. A nyomozást büntetőügyekben a rendőrség folytatja le, a vádemelésre és a vád képviseletére az ügyészség jogosult, míg a határozatot – az I. és II. fokú eljárásoknál egyaránt – a bíróság hozza meg. Valamennyi közlekedési bűncselekmény elkövetését a törvény szabadságvesztéssel és járművezetéstől való eltiltással fenyegeti. Amennyiben a bíróság járművezetéstől eltiltást nem alkalmaz, úgy a járművezető előéleti pontokat (9, ill.11 pontot) kap, melyek a vezetői engedély nyilvántartás részét képező pontrendszer nyilvántartásban kerülnek rögzítésre.
« vissza
